Merkel annak a nézetnek adott hangot, hogy a tervezet fontos lépést jelenthet a harci cselekmények beszüntetéséhez vezető úton. Egyidejűleg úgy vélekedett: a szóban forgó határozati javaslattal a nemzetek közössége erőteljes jelzést küldött a konfliktusban részes államoknak.

Állásfoglalásában a kancellár nem utalt arra, hogy országa milyen részvételt tervez a libanoni békefenntartásra létrehozandó többnemzetiségű erőkben. Noha Ehud Olmert izraeli miniszterelnök a napokban több alkalommal is sürgette Németország katonai részvételét, felelős berlini politikusok láthatóan kerülik az egyértelmű kötelezettségvállalást. Világosan kitűnt ez Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter előző napi nyilatkozatából, amelyben a német diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy az erre vonatkozó döntést csakis a békefenntartó erők majdani mandátumának és összetételének pontos ismeretében kívánják meghozni. "Először a tények, azután a döntés" - jelentette ki a külügyminiszter.

Felettesénél is határozottabban nyilatkozott Gernot Erler külügyminisztériumi államtitkár, kizárva a békefenntartásban való közvetlen katonai részvételt. Elképzelhetetlen, hogy német katonák fegyverrel a kezükben vegyenek részt a támadások elhárításában - fogalmazott a Die Welt című lapnak adott hétfői interjúban Erler. Utalt ugyanakkor annak lehetőségére, hogy német katonák közreműködjenek a libanoni fegyveres erők kiképzésében vagy a rendőri feladatok ellátására hivatott személyek felkészítésében. "Közvetlen katonai feladatok vállalását már csak történelmi okokból is kizártnak tartom" - jelentette ki Gernot Epler.

Végezetül az államtitkár különlegesnek nevezte, hogy Németországot nem csupán Izraelhez fűzik rendkívül jó kapcsolatok, hanem az arab országokkal is - mint fogalmazott - meglehetősen jó és kamatoztatható viszonyt tart fenn. Ebből fakadóan a német kormány felajánlja jószolgálati közreműködését, s hozzá kíván járulni a konfliktus diplomáciai, tárgyalások útján történő megoldásához - jelentette ki a berlini külügyminisztérium magas rangú tisztségviselője.

Izraeli értelmezés: a határozat nem tiltaná a Hezbollahra mért csapásokat

Izrael úgy értelmezi a libanoni háború ügyében készített francia-amerikai biztonsági tanácsi határozattervezetet, hogy az nem tiltaná neki a Hezbollah libanoni síita szervezet szállítmányainak és rakétákat kilövő osztagainak bombázását - közölték az izraeli kormány névtelenül nyilatkozó tisztségviselői. Ha az ENSZ-testület elfogadja a francia-amerikai javaslatot, a születő BT-határozat megtiltja az izraeli hadseregnek a támadó jellegű hadműveleteket, de engedélyezi a védelmi lépéseket. Az izraeli kormány úgy értelmezi a védelmi műveletek fogalmát, hogy körébe tartozik a Hezbollahnak utánpótlást biztosító szállítmányok bombázása is. Izraeli értelmezés szerint ebbe a körbe sorolhatók be a rakétákat kilövő Hezbollah-osztagokra mért légi csapások is - közölték a névtelenül nyilatkozó illetékesek.

Szíria: a határozat konszenzus nélkül csak rontana a helyzeten

Bassár el-Aszad szíriai elnök vasárnap figyelmeztetett: csak növeli az instabilitást Libanonban, ha az  országban lévő valamennyi politikai erő jóváhagyása nélkül fogadják el az ENSZ Biztonsági Tanácsának Libanonról szóló határozattervezetét. A hivatalos szíriai hírügynökség jelentése szerint Aszad telefonon beszélt vasárnap Kofi Annan ENSZ-főtitkárral, és közölte vele: "bármilyen, libanoni konszenzus nélkül elfogadott döntés csak bonyolítja a dolgokat és mélyíti a bizonytalanságot". Annan azért hívta fel Aszadot, hogy megvitassa vele az Egyesült  Államok és Franciaország által benyújtott határozattervezetet, amelyet Szíria, a libanoni síita Hezbollah fő támogatója, egyoldalúnak tart, és amelyet a libanoni parlament elnöke  elfogadhatatlannak nevezett.

A határozattervezet az ellenségeskedések azonnali beszüntetésére szólít fel: az Hezbollahnak azonnal be kell szüntetnie valamennyi támadást, Izraelnek pedig azonnal fel kell hagynia az offenzív  katonai akciókkal. A szöveg burkoltan felhatalmazza Izraelt a  "defenzív" katonai akciók folytatására anélkül, hogy felszólítaná a július 12. óta megszállva tartott libanoni területekről történő  azonnali kivonulásra.

Nabih Berri, a libanoni parlament elnöke közölte: országa elutasítja a tervezetet, mivel az megengedné, hogy a megszálló izraeli erők libanoni területen maradjanak.
Valíd Moallem szíriai külügyminiszter, aki hétfőn Bejrútban  részt vesz az Arab Liga tagállamainak rendkívüli külügyminiszteri  értekezletén, vasárnap Tripoliban közölte: Szíria kész egy  regionális háborúra, és "azonnal felelne minden izraeli agresszióra".

Valid Dzsumblatt drúz vezető, a libanoni Szíria-ellenes parlamenti többség képviselője bírálta a szíriai külügyminiszter szavait, mondván, hogy "könnyű ígérgetni és harcolni az utolsó  libanoniig". A drúz vezető ironikus hangnemben bírálta a libanoni  konfliktus kapcsán tett Izrael-ellenes szíriai felhívásokat, emlékeztetve, hogy Damaszkusz 1974 óta tiszteletben tartja Izraellel közös határán a tűzszünetet. Előzőleg Faresz Szuaid volt parlamenti képviselő, a  Szíria-ellenes többség szóvivője közölte: Valíd Moallem nem  kívánatos Libanonban, és visszautasította "a libanoni belügyekbe való beavatkozását".  (MTI)