- Az Európai Bizottságnak van más lehetősége is a büntetésre, a felzárkóztatási források egynegyedének a felfüggesztése már valóban a legsúlyosabb szankció lenne - mondta Szent-Iványi. Ráadásul, ha az Európai Bizottság a felfüggesztést javasolja is, ezt a tagállamokkal szemben általában megértőbb pénzügymiszteri tanácsnak is el kell fogadnia. - Igaz, ha nem fogadja el, úgy Brüsszel az Európai Bírósághoz fordulhat, mint akkor is tette, amikor a tanács nem ítélte el Franciaországot és Németországot a stabilitási és növekedési paktum sorozatos megsértése miatt - teszi hozzá Szent-Iványi. Elismerte viszont: ha így is alakul majd, a bíróságnak nem feltétlenül kell egyetértenie azzal, hogy éppen az uniós pénzek megvonása a legmegfelelőbb szankció hazánk megregulázására.

A szabad demokrata politikus elmondta, azért állt most a nyilvánosság elé, mert napi munkájában érzi a Magyarországgal szembeni kétségeket, s nem szeretné, ha egyesek ismét úgy vélnék: Brüsszelt megint át lehet verni, "hiszen annyi mindent bevettek már". - Nincs a birtokomban friss információ arra nézve, hogy a felfüggesztés e pillanatban jobban fenyegetne, mint korábban - ismerte el Szent-Iványi. Mindamellett úgy vélte: a sorozatos kudarcok nyomán nő az ilyen lépés valószínűsége. Kérdés, hogy menynyivel. Korábban az euróövezetbe magát hamis államháztartási adatokkal becsaló Görögország, illetve a Magyarországhoz hasonlóan nagy költségvetési hiányt felhalmozó Portugália került olyan helyzetbe, hogy felzárkóztatási pénzeiket akár fel is függeszthették volna - ám nem tették.

Az átdolgozott konvergenciaprogramot szeptember 1-jén kell benyújtani Brüsszelben. A pénzügyminiszteri tanács asztalára bizonyosan csak az október 1-jei önkormányzati választások után kerülhet, s forrásaink szerint az is valószínű, hogy a bizottsági ajánlások sem születnek meg addig.

Szent-Iványi István