Harkányi "fürdőkonfliktus" sok vitával

Eladta a Harkányi Gyógyfürdő Zrt.-ben lévő tulajdonrészét a Baranya megyei közgyűlés. Eddig a fürdő két tulajdonosa, a megye és Harkány önkormányzata nehezen értett szót egymással. A jelek szerint a fürdőváros az új tulajdonostárssal is hamar konfliktusba kerülhet.

A harkányi gyógyfürdő 1995 óta van a helyi és a megyei önkormányzat 50-50 százalékos tulajdonában. A két gazda soha nem jött ki jól egymással: a szocialista irányítású megye és polgári politikusok által vezetett Harkány gyakorta más fejlesztési és működtetési elképzeléseket szeretett volna megvalósítani a fürdőben. Mivel megegyezésre nem volt esély, a megyei önkormányzat már évekkel ezelőtt megpróbálta eladni részvényeit, ám érdemleges ajánlat nem érkezett. A múlt hónapban a megye újra meghirdette fürdőbeli tulajdonrészét, ezúttal zárt pályázatot írt ki a részvények eladására.

Kékes Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke elmondta: a pályázatra egyedül a Harkányi Gyógyfürdőkórház Kht. adott be érvényes ajánlatot. A közhasznú társaság másfél milliárdot kínált a megye fürdőrészvényeiért, ám az eladónak ezt az ajánlatot sikerült egymilliárd 650 millióra "feltornásznia".

A vételi szerződést a napokban írta alá a megye és a kht. Az ügylet érdekessége, hogy a kht.-ben a megyei önkormányzatnak többségi - 60 százalékos - tulajdona van. A kht. bankhitelből fizet a részvényekért, s a hitelért a megye vállal kezességet. Vagyis úgy tűnik, mintha a megye saját magának adná el a fürdőben birtokolt részét, s a tulajdonosváltás nem több virtuális üzleti manővernél.

Kékes Ferenc nem vitatja ezt a feltételezést, ám az elnök hozzáteszi: a forráshiánytól szenvedő megye ily módon tud fejlesztésre fordítható pénzhez jutni. A megye ugyanis részt kíván venni a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa projektben. A következő három és fél évben egy galériát és egy régiós információs központot épít a baranyai önkormányzat, s ezekhez az Európai Unió és a kormány támogatásával megvalósuló beruházásokhoz a fürdőrészvények eladásából származó bevétel biztosítja a mintegy 800 millió forintos önerőt.

Nagy kérdés viszont, hogy a harkányi önkormányzat miképp tud majd együttműködni a fürdő irányításában az új tulajdonostárssal, a Gyógyfürdő-kórház Kht.-vel, amely mögött továbbra is a régi tulajdonostárs, vagyis a megyei közgyűlés sejthető. Ráadásul a 257 ágyas harkányi gyógyfürdőkórház viszonya már eddig is feszült volt a helyi gyógyfürdővel - tudtuk meg az intézmény főigazgatójától, Kerécz Tamástól. A kórház naponta 321 köbméter gyógyvizet vásárol a fürdőtől, ám az intézmény - hogy kapacitását ma-ximálisan kihasználhassa - ennek a vízmennyiségnek a dupláját igényelné. A fürdő eddig nem teljesítette ezt a kérést. Februárban megkezdődött a kórházban egy egymilliárd 67 millió forintos fejlesztés és bővítés, s ennek eredményeképpen a jövő év márciusától az intézmény már 360 ágyon gyógyítja a betegeket. Attól fogva viszont a kórház akkor tud teljes kapacitással működni, ha a fürdő napi 1000 köbméter vizet biztosít az intézménynek. Kerécz Tamás szerint ezt az igényt a fürdő biztosíthatná, hisz kútjaiból naponta 5200 köbméter gyógyvíz tör felszínre.

Kerécz abban bízik, hogy a gyógyfürdőkórház - a fürdő tulajdonosaként - az eddiginél jobban képes lesz érvényre juttatni vízigényét. A főigazgató hozzáteszi: a gyógyfürdőkórház alapvetően azért akar tulajdonrészt szerezni a fürdőben, mert a két gazdasági társaság okosan együttműködve több százmillió forinttal növelheti bevételét.

Bédy István, Harkány polgármestere elmondta: nem örül annak, hogy a megye a saját cégének adta el a fürdőrészvényeket. Bédy reménytelennek látja az együttműködést a gyógyfürdőkórház kht.-vel, már csak azért is, mert a polgármester viszonya a kórház főigazgatójával erősen konfliktusos. Az előzményekhez tartozik, hogy Kerécz Tamás hét éven át megbízott igazgatója volt a harkányi gyógyfürdőnek, s azért nem lett kinevezve posztjára, mert Bédy István - az 50 százalékos tulajdonos képviselőjeként - mindig megvétózta a megyének ezt a szándékát. Harkánynak egyébként - tulajdonostársként - elővásárlási joga van a fürdőrészvényekre, vagyis ha 30 napon belül a város önkormányzata leteszi a kht. által megajánlott egymilliárd 650 millió forintot, akkor a fürdő egésze Harkányé lesz. Csakhogy az évi 2 milliárdból gazdálkodó város adósságállománya eléri a 750 millió forintot, így egy ilyen mértékű, újabb hitelfelvétel túl kockázatosnak tűnik. A harkányi képviselő-testület a héten dönt arról, hogy a város él-e elővásárlási jogával.

A Gyógyfürdőkórház Kht.-ről tudni kell, hogy abban 20-20 százalékos tulajdonrészt jegyez a paksi atomerőmű és a Magyar Villamosipari Művek. Az erőműben, illetve az MVM-hez kötődő cégeknél sok dolgozó szorul mozgásszervi rehabilitációra, s az ő kezelésük költsége részben a munkaadókat terheli. A két cég 2006 elején azért lépett be a kht.-be, mert így a dolgozóik olcsóbban kaphatnak kezelést a harkányi gyógyfürdőkórházban. Az atomerőmű és az MVM is támogatja azt az elképzelést, hogy a kht. vásárolja meg a megye kezében lévő fürdőrészvényeket. Paks és az MVM bízik a gyógyfürdőkórház és a gyógyfürdő együttműködésének gazdasági előnyeiben.

A fürdõzõk gondtalanul lubickolnak, semmit nem sejtenek a háttérben zajló konfliktusokról
A fürdõzõk gondtalanul lubickolnak, semmit nem sejtenek a háttérben zajló konfliktusokról
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.