Hatszázezer közalkalmazott bértábláját törlik el
A kormány arra hivatkozik, hogy meg akarja szüntetni a mai merev, a teljesítményt kellőképp el nem ismerő foglalkoztatási rendszert a közszférában is. Egy rugalmasabb, alapvetően a bértömeg-gazdálkodáson alapuló konstrukciót akar bevezetni a közoktatásban, az egészségügyben, a szociális és a kulturális intézményeknél. Bár az új bérezési szabályozásról a reformok előkészítésének menetrendje szerint augusztusban kellene dönteni, a munkaügyi tárcánál a normaszöveg elkészítését csak szeptemberre ígérik. A konkrétumokról egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy a szolgálatban eltöltött idő helyett a teljesítmény lesz a döntő.
- Teljes a zűrzavar, nem látható, hogy milyen irányba halad a közszolgálat modernizációja - nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Nem egyértelmű, hogy a kormány csak felfüggesztené a bértábla hatályát vagy meg is szüntetné azt - mondta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Varga László közölte, hogy álláspontjukat hivatalosan még senki nem kérdezte. Pedig van: elképzelhetetlennek tartják ugyanis, hogy közszolgálati típusú munkahelyeken ne közjogi munkaviszonyban és ne garantált minimumbérért dolgozzanak az alkalmazottak, azt pedig a bértábla garantálja. Az érdekvédő szerint a reformbizottság nyilatkozói félrevezetik a közvéleményt, amikor azt állítják, hogy a teljesítményeket nem tudják díjazni. A valóság az - mondta -, hogy a munkáltatót csak a költségvetés által nyújtott finanszírozás korlátozza abban, hogy mennyi pénzt ad. "Adjanak rá pénzt, és akkor ezzel a bérrendszerrel is lehet differenciáltan fizetni" - fogalmazott indulatosan. Varga szerint a közszolgálati jelleg megőrzésére és a bérrendszer kiszámítható stabilizálására van szükség a közszférában. Az állami szektor ugyanis nem kft. vagy rt. - ezért nem is úgy kell működtetni.
- Az, hogy a kormány megpróbálja nagymértékben lazítani a közszféra foglalkoztatási feltételeit, a gyesen, gyeden lévők szempontjából akár jó is lehet - mondta Kerpen Gábor, a Liga közalkalmazotti alelnöke, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Szerinte az a baj, hogy miközben a közalkalmazotti bértábla megszüntetésének indoka az, hogy megfizethessék, külön díjazhassák a minőségi munkát, a valódi cél a közszféra létszámának radikális csökkentése, és az, hogy ne kerüljön ilyen sokba a közfeladatok ellátása. Ezekről a kérdésekről viszont elmaradt az egyeztetés a szakmai és a szakszervezetekkel. Nincsenek kidolgozva a minőség normái sem, márpedig a dolgozónak tudnia kell, hogy minek alapján értékelik a munkáját. Ha a valódi cél a minőségi bérezés bevezetése, akkor azt csak egyeztetések mentén lehet megtenni - hangsúlyozta. Kerpen aggodalomra okot adónak mondta, hogy a kormány nem cáfolja a közszférában a bérbefagyasztás hírét, márpedig minőségi bérezés csak a bérek reálértékének szinten tartásával lehet.
- A bértábla megszüntetése, radikális átalakítása bizonytalanságot kelt a közintézményekben dolgozók körében - hívta fel a figyelmet Kerpen -, sokan ugyanis a kiszámítható előremenetel és életpálya, a biztos munkahely miatt választották például a pedagógus hivatást, vállalva azt is, hogy kevesebb lesz a keresetük, mint ha a versenyszférában helyezkednének el. A kormány mostani elképzelése szerint mindez bizonytalanná válik. Márpedig a munka minőségének javulásáról szóban megfogalmazott igény bizonytalan helyzetben lévő dolgozókkal nemigen teljesíthető - mondta Kerpen Gábor.
A közalkalmazott illetményét az egyes munkakörök betöltéséhez előírt végzettség alapján határozzák meg. A fizetési osztályokhoz kapcsolódó munkakörök az általános iskolai végzettséggel ellátható "A"-tól az egyetemi diplomához és tudományos fokozathoz kötött "J"-ig terjednek, vagyis tíz osztály van. Minden egyes fizetési osztályon belül 14 fizetési fokozat található, s ezek a különféle végzettségek esetén kötelezően adandó bérminimumokkal indulnak, amelyeket az adott szorzószámmal 13 lépésben emelhetnek, például a munkaviszonyban töltött idő függvényében.
