Magyar befektetéseket vár a Balkán
A függetlenség kivívását követelő albán többség és a szerb kisebbség egymást kizáró álláspontja azonban változatlan. Albán részről ragaszkodnak a mihamarabbi és teljes függetlenséghez. Sejdiu elnök a Népszabadság kérdésére válaszolva elmondta: teljes szuverenitást szeretnének, tagságot az ENSZ-ben és a többi nemzetközi szervezetben, valamint önálló hadsereget. Egy átmeneti időre elfogadják egy "könnyű" NATO-katonaság további jelenlétét. Az albán álláspont szerint a függetlenség gyors megadása tiszta helyzetet teremtene, és ezzel segítené a térség biztonságát.
A szerb vélemény ezzel szögesen ellentétes. Ivanovics tudósítónknak azt mondta: szó sem lehet arról, hogy a Szerbia területének részét képező Koszovó kiszakadjon. Ami az itt élő szerbeket illeti, ők nem kisebbség, hanem az egységes szerb nemzet része és ezért "nem is érdemes foglalkozni holmi kisebbségi jogokkal". E logika szerint egész Koszovó a kétmillió albánnal együtt csupán Szerbiának a kisebbsége.
Az álláspontok megmerevedése láttán a nemzetközi döntéshozók is kissé bizonytalanok: várjanak-e a két fél esetleges valamilyen kiegyezésére vagy néhány hónapon belül ők maguk kényszerítsenek rá megoldást a felekre. Magyarország ebben konkrétan nem foglal állást, hiszen nem tagja a nagyhatalmi csoportnak. A koszovói ENSZ-közigazgatás vezetője úgy véli, bármilyen megoldás lesz is, még sokáig fönt kell tartani a nemzetközi gyámságot és békefenntartást, különösen azokon a helyeken, ahol még maradtak szerbek.
Göncz Kinga tegnap este felkereste a nemzetközi erők olasz és magyar parancsnokait, találkozott az itt dolgozó magyar szakértőkkel. Végül a gracanicai kolostorban felkereste a koszovói szerbek vallási vezetőjét, Artemije ortodox püspököt.
A koszovói program előestéjén Göncz Kinga a függetlenné vált Montenegró külügyminiszterével tárgyalt az új állam fővárosában Podgoricában. Miodrag Vlahovics külügyminiszterrel folytatott tárgyalásain kiderült: a két ország között teljes a bizalom, Montenegró tárt karokkal várja a magyar befektetőket, és számít a magyar segítségre az EU-hoz és a NATO-hoz való közeledésben. Ugyanezeket várják Magyarországtól a koszovói albánok is.
A magyar külügyminiszter körútján kiderült, Budapest számára komoly lehetőségek nyílnak egy gyakorlatias Balkán-politikában, amely a konkrét megoldásokra és a kölcsönös megértésre alapul. Hasznos lehet az is, hogy az érintett országokban meggyőződésből vagy kényszerből, de támogatják a nemzeti kisebbségek kollektív jogait és autonómiáját. Ezek terjedése fontos magyar külpolitikai és nemzeti érdek.
