Ráadásul ott az a semmihez sem fogható érzés, hogy lépten-nyomonismerősökbe botlik az ember, semmi perc alatt teremthet újkapcsolatokat, ahol semmit sem muszáj, de szinte mindent lehet.

A Sziget azonban egy egész nyáron át tartó fesztiválfolyamból emelkedik ki. Igaz, Magyarországon gyakorlatilag már minden rendezvényt fesztiválnak hívnak, ahol negyven-ötven ember összegyűlik: legyen a zene, a film, a kolbász vagy a dinynye a központi téma, minden hétvégére jut valami. Van azonban már egy sor hazai zenei-kulturális buli, ami épp úgy univerzalitásra törekszik, s éppen olyan komolyan veszi magát és vendégeit, mint a Sziget. Kisebbek, otthonosabbak, és mindegyik egy kicsit másra helyezi a hangsúlyt. Mára már jól megférnek a naptárban.

A nyarat a mezőtúri Wan2 fesztivál nyitja, június utolsó vagy július első hétvégéjén, mikor hogyan sikerül. 1993-ban kezdődött, akkor még városi sörfesztiválként, de amikor kinőtte a piacteret, elköltöztek egy használaton kívüli laktanyába. A lepukkant kaszárnyából aztán továbbköltöztek egy próbálkozás erejéig Kecskemétre, majd vissza Mezőtúrra, 2003-ban már a városi strandra. Miért jó ott? Ez Kelet-Magyarország legnagyobb bulija, elsősorban ifjúsági és rockfesztivál, ideális arra, hogy levezesse a hétköznapok feszültségét. Ez a nyár első, igazi efféle megmozdulása. Talán nem a legkifinomultabb hely a kultúrára vágyóknak, de éppen ezért szeretjük. A fürdő nem rossz terep, de meg sem közelíti a hajdani laktanya hangulatát. Hiába, egyszer minden fesztivál kinövi magát, de kevés ahhoz fogható érzésben volt részem, mint Mezőtúron. Ott mindent lehetett, azzal együtt, hogy a zenéé a főszerep. Tehetséget kutatnak, és megállás nélkül dübörögnek a gitárok. Ez volt az első magyar fesztivál, ahol külföldi előadók is tiszteletüket tették: Toy Dollz, New Model Army, Apocalyptica, miegymás, még felsorolni is sok. Persze nem csak ezért jó ott a keleti végeken. Baráti árak, barátságos közeg és persze rock.

A következő nyári hétvége az ország túlsó felére visz, a soproni VOLT-fesztiválra. Ez emlékeztet leginkább a Szigetre. A zenei kínálat változatosabb, mint Mezőtúron, és több a kulturális esemény is. Színház, mozi, közönségtalálkozó - nem érdektelen figurákkal -, és pár éve itt is vannak külföldi előadók. Az első VOLT is 1993-ban volt, április 4-én a városi sportcsarnokban, öt fellépő zenekarral. A kezdetben tavaszi megmozdulás 2002-ben átköltözött július elejére, egyúttal a Lövérekbe. A tavaszi VOLT egészen sajátságos emlékeket hagyott: lehetett a városban randalírozni, lépcsőházban aludni, szobor alján parizerezni, ázni-fázni, vagy a teliholdra megőrülni. A nyári sem rossz, ázni-fázni most is lehet, talán még soha nem volt olyan VOLT, amit legalább egyszer ne áztatott volna el az eső. A zenei vonal és egyben a közönség is itt áll legközelebb a Szigetéhez.

A következő a sorban a Hegyalja fesztivál Tokajban. Ez a legfiatalabb, az idén volt hétéves, bár a múltja azért ennél régebbre nyúlik vissza. Tokajban a kilencvenes évek elején működött egy rocktábor, profi és amatőr előadókkal. Az évek alatt kissé megkopott rendezvényt a Tisza kempingben tartották. A terepre felfigyeltek az EFOTT rendezői, így 1998-ban beköltözött a városba az egyetemisták találkozója. Gyanítom, hogy a jóval szélesebb közönséget vonzó EFOTT sikere sarkallta arra a szervezőket, hogy a tokaj-rakamazi kempingből állandó fesztiválhelyszínt hozzanak létre. Az EFOTT aztán továbbállt, ők pedig maradtak. Olyanná lett Tokaj, mintha a Wan2 fesztivált és az EFOTT-ot elegyítenék. Nem annyira eltökélten rockfesztivál, bár itt még mindig ez a legmarkánsabban megjelenő zenei irányzat. A keleti végeken ez az erőnyerő. Tokaj klassz hely, szép is, jó is, a környék borait pedig nem kell bemutatni, ráadásul még jót is tesznek egy fesztiválnak.

Ha már az EFOTT-ot emlegettük, hát jöjjön: ez a következő ugyanis a fesztiválnaptárban. Az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója az egyik legrégebbi nyári ifjúsági "csődület", 1976-ban rendezték meg először. Turisztikai és némi népnevelő célzattal, de aztán benyomult a zene, az idén már itt is - a szokott magyarok mellett - külföldi előadókkal. Közben még mindig vannak sportversenyek, és szemérmesen megmaradt "az ismerd meg kis hazádat" vonulat is. Az EFOTT-ban az a legszórakoztatóbb, hogy mindig más városban rendezik meg. A többi fesztiválnál annak van meg a varázsa, hogy másodjára már otthon érzi ott magát az ember, tudja, mit merre talál, ez a buli viszont a folyamatos megújulás örömét adja. A program, a fesztivállakók köre ugyanaz, de az ember minden évben kedvére eltévedhet vagy keresheti a sátrát.

Július utolsó hétvégéjére jut a hajdúböszörményi KOTTA, a Klubok Országos Turisztikai Találkozója. 1992-ben bukkant fel először a rendezvény egy hajdani fürdőben, és azóta is ott tanyázik. A legifjabb a tizenéves országos fesztiválok között, oda tényleg hazamegy az ember gyereke. A világ legjobb sátorozóhelye, égbe nyúló fák árnyékában. A hazai zene legjava jön itt össze, főleg az alternatívok, meg a helyi titánok. Itt is van filmvetítés, beszélgetés, koktélbár, mégis az a legjellemzőbb rá, hogy emberméretű. A nagyszínpad attól nagy, hogy az van ráírva. Azoknak való a hely, akik szeretik a fesztivált, de a tömeget már kevésbé.

A Művészetek Völgye a másik oldalról közelíti a Szigetet. A neve alapján könnyen következtethetünk arra, hova is tévedtünk július végén és augusztus elején a Balaton-felvidéken. A tizennyolc éves rendezvénysorozat elsősorban összkulturális esemény, ahol a fiatal magyar zenészek jelenléte is egyre intenzívebb. Na, ne punk vagy hard-rock bandákra tessék gondolni, inkább underground és alternatív csapatokra. Egyébként olyan itt a hangulat, mintha egy hetekig tartó falunapra esett volna be az ember.

A következő hét a Szigeté - vagy inkább majdnem kettő, ha jobban meggondolom, hiszen már kedden beköltözik a kemény mag, s csak a következő szerdán cuccol haza. Így pontosan egy hetük marad a fesztiválbarátoknak, hogy kipihenjék a buli fáradalmait, és rákészüljenek a nyár utolsó megmozdulására. A Szegedi Ifjúsági Napok a legöregebb mulatság, először 1963-ban rendezték meg. Az egész héten át tartó buli kezdetben a KISZ égisze alatt futott, ez volt az ország egyik legjelentősebb zenei eseménye. Fénykorát a nyolcvanas évek közepén élte, de a rendszerváltással a SZIN napja is leáldozott. 2003-ban éledt újjá a városi strandon. Nem akármilyen visszatérés ez, bár egyelőre nem pörög maximális fordulatszámon a buli. Még nem agyonzsúfolt, és ha elkülönül is, azt a város kellős közepén teszi.

Ez az én fesztiváltérképem, de nem csak a sajátom. Amikor 1994-ben először vertem sátrat a Szigeten, tudtam, hogy hazaértem. Aztán elkezdtem keresni a többi fesztivált. Vannak, akik ugyanígy tesznek, másokkal csak meghatározott bulikon találkozhatok. Egy a közös bennük: a Szigetet egyikük sem hagyná ki.

A nyarat Mezõtúr nyitja: levezeti a hétköznapok feszültségeit