Kettejük megbeszélésén nagy hangsúlyt kapott, hogy magyar befektetők élénken érdeklődnek a mobiltelefónia és a bankszektor területén meglévő, illetve ezután megnyíló koszovói lehetőségek iránt. Budapesten ezért is tartják olyan fontosnak a gazdasági potenciál fejlődéséhez szükséges stabilitás megteremtését.

A koszovói elnök úgy vélte, hogy a nyugodt viszonyok létrejötte csak a tartomány függetlenségével válhat lehetségessé. A megbeszélés után a politikus újságíróknak leszögezte, hogy koszovói albán részről nem érik be kevesebbel, mint a teljes, más országokéhoz hasonló függetlenséggel, ugyanakkor hitet tett amellett, hogy mindenkinek érdeke a ma még jogilag Szerbiához tartozó tartományban élő szerb kisebbség békés integrációja.

Agim Ceku koszovói miniszterelnök köszönetet mondott  Göncz Kingának azért a segítségért, amelyet a nemzetközi békefenntartó erőben, a KFOR-ban és az ENSZ közigazgatási szervében szolgálatot teljesítő magyar katonák és rendőrök nyújtanak a tartománynak. Göncz Kinga köszönettel fogadta a mintegy 400 magyar katonának és rendőrnek szóló dicséretet, hozzátéve, hogy Magyarország örömmel tartja fenn a jelenlétét Koszovóban, s vesz részt a jövőben EU-keretek között folyó válságkezelésben és -elhárításban.

Balkáni körútjának első állomásán, Belgrádban csütörtökön Göncz Kinga és Boris Tadic szerb államelnökkel és Vuk Draskovic külügyminiszterrel tárgyalt. A külügyminiszter, aki az első magas rangú magyar látogató a szerb fővárosban a szerb-montenegrói államszövetség felbomlásához vezető májusi montenegrói népszavazás óta, köszönetet mondott Tadicnak azért, hogy Vojislav Kostunica miniszterelnökkel közös fellépése nyomán jelentősen javult a vajdasági helyzet, ritkábbak lettek a helyi magyar kisebbség tagjai elleni atrocitások. Tadic erőteljesen kiállt a terület autonómiája mellett.

Az államelnökkel, majd Vuk Draskovic külügyminiszterrel folytatott tárgyaláson is nagy hangsúlyt kapott az a körülmény, hogy Szerbia jövője csak az egységesülő Európában képzelhető el, az országot semmi sem választhatja el Európától.

A másik kiemelt téma az elszakadásra törekvő szerb tartomány, Koszovó jövője volt, amellyel kapcsolatban Vuk Draskovic magyar újságíróknak nyilatkozva leszögezte: Belgrád kész a legmesszebbmenő kompromisszumokra, kikötése csupán annyi, hogy Szerbia nemzeti szuverenitása nem szenvedhet csorbát. Nem történhet azonban meg az, hogy a nemzetközi közösség felügyeletével az autonómiáról folytatott tárgyalások eredményeként az egyik fél minden területen győz, a másik pedig veszít. Göncz Kinga kifejtette, hogy Magyarország számára a jó, gondosan kiművelt kompromisszumos megoldás a kívánatos.
Podgoricában montenegrói kollégájával, Miodrag Vlahoviccsal folytatott megbeszélést a magyar külügyminiszter. Mint utána kijelentette: Magyarország megítélése szerint Montenegró példát mutatott a Balkánon azzal, hogy békésen, etnikai villongások nélkül sikerült kivívnia önálló államiságát, s eltökélt szándéka, hogy a jövőben is biztosítsa a területén élő nemzetiségek messzemenő autonómiáját, egyéni és kollektív jogait.

Tárgyalópartnerével egyetértettek abban, hogy mindkét ország érdeke az ígéretesen fejlődő magyar-montenegrói gazdasági kapcsolatok kiteljesítése és magasabb szintre emelése.

Vlahovic a megbeszélés után elmondta, a teljes függetlenségét majd száz év után visszanyert Montenegró végső célja az európai integrációban való részvétel. Göncz Kinga megerősítette: Magyarország kész megosztani Montenegróval az integrálódási folyamat során szerzett tapasztalatait, s minden támogatást megadni ahhoz, hogy Montenegró sikerrel járja végig ezt a sok lépcsős utat.

(MTI)