A korábban euroszkeptikus lengyel vidék ma már jórészt uniópárti, köszönhetően a közös mezőgazdasági politikának (KAP), az EU-támogatásoknak. Viszont 2007 és 2013 között a régi tizenötökben 2400 euró támogatás esik egy hektárra, míg az új tízekben csak 1540 euró. A hét év átlagában a régieknél 48 ezer 300 euró közösségi pénz jut egy mezőgazdasági foglalkoztatottra, míg az újaknál ennek csak a harmada: 14 ezer 300 euró.

Ilyen ellentmondásokat idéz elő a KAP a 2004-ben csatlakozott újaknál; a számadatok Tabajdi Csaba magyar európai parlamenti képviselő (MSZP) nemrég elkészült jelentéséből valók. Ezt januárban fogadhatja el az EP plénuma. Tabajdi szerint az összmérleg pozitív: az újak zökkenőmentesen illeszkedtek be a KAP-ba, a 2004-es csatlakozással pedig az újak és a régiek egyaránt nyertek valamit. Előbbieknél egyes szektorokban nagyban nőttek a támogatások, javult a jövedelmezőség. A szigorú EU-előírások következtében erősödtek az élelmiszerbiztonsági, állategészségügyi és növényvédelmi szempontok. A régiek pedig kiszélesítették keletre piacukat, megszerezték a feldolgozóipar jelentős részét.

A támogatási feltételek egyenlőtlensége miatt az új tagországok termelői csak 35 százalékot kapnak az idén a régiekhez képest, a brüsszeli agrárkassza hat százalékát. 2013-ban is csak az EU agrárkiadásainak 16 százalékát kapják majd meg, miközben a mezőgazdasági foglalkoztatottak 57 százalékát adják. Tabajdi lapunknak elmondta: a tízekre ezzel együtt nehéz általánosítani. Szlovénia és Málta eleve a KAP standard rendszerét választotta, míg a nyolc többi az egységes területalapú támogatást (SAPS). Magyarország és Ciprus az a két ország, ahol a KAP több vonatkozásban viszszás helyzetet eredményez. Nálunk, miközben az ország adottságait a leginkább kihasználni képes nagy gabonatermelők jól jártak, a KAP mostohagyermekeinek számító baromfi-, sertés-, és zöldség-gyümölcs-ágazatra ez már jóval kevésbé igaz. Az EU-ban általános problémának számító gabonatúltermelést a KAP nálunk gerjeszti a leginkább. További hazai gond, hogy a GOF-kultúrákra (gabona, olajos, illetve fehérjenövények) adható 30 százalékos kiegészítő nemzeti támogatás (top-up) annyira megterheli a költségvetést, hogy a baromfi-, és sertéstartás, illetve a zöldség-gyümölcs ágazat megint csak hoppon marad. (Magyarországon egyelőre ki sem tudják utalni a teljes nemzeti kiegészítést, mert elég pénz híján arra várunk, hogy az unió kifizesse a neki vásárolt intervenciós gabonát - a szerk.) - A területalapú támogatási modell nem segíti elő a belső aránytalanságok kiküszöbölését - szögezi le jelentésében Tabajdi.

Lengyelország ugyanakkor - amelyet elmaradott kisbirtokai miatt sokan leírtak - kellemes meglepetés az uniónak. A tipikusan tízhektáros birtok, amelyen mondjuk tíz-tizenöt tehenet tartanak, a KAP-ban már jól jövedelmez, a lengyel tejgazdaságok pedig szövetkezeti alapon hatékonyan szervezik meg az értékesítést.

Kérdés, hogy mit hoz a KAP jövője. 2009-ben ugyanis át kell térni egy új támogatási rendszerre, de nem világos, hogy milyenre. A régi tizenötöknél a leendő támogatási bázisok kiszámításához 2000-2002, az újaknál pedig 2004 a referencia. - Ha azonban nem engedik figyelembe venni a tagállami sajátosságokat, és Magyarországon is a regionális modellt erőltetik a hibrid helyett (amelyre pedig van jogi alap), akkor sok EU-pénzt veszíthetünk - állítja Tabajdi.