Csodahalom a kert sarkában
A kertekben rengeteg hulladék keletkezik. Egy 100-300 négyzetméteres, ápolt, gyepes kertrész némi egynyárival, lombhullató cserjével és bokorral évente akár egy köbméternyi friss hulladékot termel. Ha normál, 120 literes kukával számoljuk, akkor ez 6-8 kukába gyömöszölhető be.
A legtöbb helyen, ahol megoldott a háztartási hulladék elszállítása, és nem kell az esetleges kukahasználó közösséggel egyezkedni, folyamatos porciózással megoldható a kerti hulladék eltüntetése. Ha nagyobb tételről van szó, akkor erős nejlonzsákba kell gyömöszölni. Hogy ne maradjon az utcán a zsák, jobb külön megállapodni a szemétszállítókkal: tegyék be a kukásautóba az extra tételt is. A legújabb környezetvédelmi szabályok szerint a kerti hulladékot külön kellene kezelni. Ezért a nagyobb városokban e célra telepeket tartanak fenn.
A kerti szemét javának elhelyezése egészen addig okoz gondot, amíg valaki rá nem szánja magát a komposztálásra. Egy komposzthalomban a kertben és a konyhában keletkező szerves maradékokat tápanyagban gazdag humusszá lehet alakítani. A komposztálás évezredes technológia, levélíró, telefonáló olvasóink rendszeresen érdeklődnek a komposztálás fortélyairól. Örök vitatéma az is, hogy mit lehet a komposzthalomra dobni, s mit nem. Az átlagos méretű kert tulajdonosának nem kell attól tartania, hogy túlságosan nagy tömegű lesz a komposztja. Ha megfelelő előkészületeket végeznek, akkor csökkenthető a tömeg. A levágott fű, ha a fűnyíró gyűjtőjébe kerül, akkor sokkal nagyobb tömegű, mintha gyűjtő nélkül vágják, és gyepen hagyják szikkadni. 24 száraz óra alatt nagyjából tizedére apad a szellősen száradó nyesedék.
A komposzthalmot a nyár derekén, végén lehet megalapozni. Komposztkészítőket és tárolókat készen is lehet vásárolni. Az egyszerűbb, lécekből állók néhány ezer forintért megvásárolhatók, de akinek ez nem elég, tízezreket is áldozhat egy dizájnos műanyag tartóért. Elkészítésük sem ördöngösség, és egy átlagos ügyességű kertbarát számára nem nehéz feladat összetákolni lécekből, drótfonatból, vastagabb fóliából a komposztgyűjtőt. Aki komposztálásra szánja el magát, annak érdemes egy szakkönyvet is vásárolnia. A konyhai hulladék jelentős részét, a kertben keletkező csaknem összes szerves anyagot sikerülhet így hasznosítani. A komposztálásra a kert félreeső, árnyékos helyét kell kijelölni. Álcázni és lehet a komposzthalmot, például madármályvával (Lavatera), ez a dúsan burjánzó, terpeszkedő növény ugyanis hamar eléri a két méteres magasságot, és hosszan szépen virágzik.
A komposztkészítés szinte a végtelenségig tökéletesíthető, de egy kisebb méretű hobbikertnél nem okvetlen érdemes sokat bíbelődni vele. Érdemes időnként átforgatni, majd ha már földszerű állagúvá érett, akkor felhasználható.
A jövő héten a fűszernövényekről írunk.
