- A Liga kezdeményezésére a hat szövetség demonstrációval próbálta meghátrálásra kényszeríteni a megszorító intézkedések kapcsán a kormányt, viszont nagyon kevesen voltak. Csalódott?

- Számoltam ezzel, hiszen nem titok, volt olyan tömörülés, amely ellene volt a fellépésnek, majd azzal magyarázta a részvételét, hogy belehajszolták a demonstrációba. Valójában azért jöttek el, mert nem mertek kimaradni. Féltek a tagságuk büntetésétől. S bár végül a hat szövetség együtt lépett föl, nem volt köztük egység. Befolyásolta a mozgósítást az MSZOSZ speciális helyzete, az, hogy első számú vezetője épp a szervezés idején vállalta el a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatói posztját.

- A parlament megszavazta a Gyurcsány-csomagot. Belenyugodtak?

- Folytatnunk kell a tiltakozást. Ehhez szerintem most nagyobb támogatást kapunk, hiszen az emberek hamarosan a zsebükön is érzik majd, hogy jelentősen csökken a reálkeresetük. Már kezdeményeztük a többi konföderációnál, hogy alakítsunk demonstrációs bizottságot. De nem csak az utcán tiltakozunk. Első lépésként tárgyalásokat kezdeményezünk a kormánnyal a megszorítások korlátozásáról a munkavállalókra gyakorolt negatív hatásának megrövidítése érdekében.

- Azt azért nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy az utóbbi öt évben a GDP kétszeresével nőttek a reáljövedelmek...

- A reálkeresetek valóban megugrottak. Ez azonban egy évtizedes fogyókúra után következett be, hiszen a rendszerváltás utáni tíz évben folyamatosan romlottak a munkavállalók pozíciói. A Fidesz-kormány regnálása végén már kicsit javult a helyzet, majd a Medgyessy-Gyurcsány-kabinet is elismerte, hogy a gazdasági helyzet lehetővé teszi a jövedelmek rendezését. A közszférában végrehajtott 50 százalékos béremeléssel jogos igényt elégített ki a kormány. A gond az volt, hogy nem teremtették meg a jövedelemnövelés forrásait. Egyebek mellett nem volt meg a kellő politikai bátorság a feketegazdaság kifehérítésére. A kormány nem mert ujjat húzni a feketegazdaságban érdekelt vállalkozói réteggel.

- Nem gondolja, hogy ideje lenne szorosabban együttműködniük a szakszervezeteknek? Egyáltalán: mi az oka a széthúzásnak?

- A 2002-ben elindult egységesülési folyamat néhány konföderációvezető személyes ambícióin bukott meg. Olyanokén, akik még csak kockára tenni se hajlandók a pozíciójukat, annyira fontosnak tartják a saját érdeküket. Holott a munkahelyeken az emberek érdekei nem térnek el a szerint, hogy ki tartozik a Ligához, ki az MSZOSZ-hez vagy az autonómokhoz.

- Az utóbbi időben egyre több szakszervezet jelentkezett a Ligánál csatlakozási szándékával. Ezt minek tulajdonítja?

- Az emberek különbséget tesznek a politikai kötődés alapján. S bár az MSZOSZ például soha nem kötött szerződést az MSZP-vel, a munkavállalók többsége összemossa a szakszervezetet és a vezetőjének politikai vonzódását. Ezen a képen csak rontottak az MSZOSZ korábbi elnökei, Nagy Sándor, Sándor László és Wittich Tamás, amikor gyakorló elnökként kormányzati pozíciót vállaltak. Ezzel elhiteltelenítették az egész szakszervezeti mozgalmat. A Ligához csatlakozó szervezetek tisztségviselői azonban saját tömörüléseikkel is be tudják láttatni, hogy a Liga meg tudta őrizni a pártoktól való függetlenségét.

- Egyik akciójuk az volt, hogy nyilvánosságra hozták a törvénytelenségeket elkövető cégek listáját tartalmazó fekete könyvüket. Volt hatása?

- Úgy tűnik, a listára felkerülő cégek elég rosszul érzik magukat. Bebizonyosodott, hogy a nyilvánosság ereje erősebb, mint az alacsony szintű szankciók. Volt olyan Vas megyei vállalkozás, amely gyorsan megállapodást kötött a helyi szakszervezettel, nehogy felkerüljön a listára, mert komoly megrendelései forogtak kockán. Sokan protestáltak már a könyv ellen, de úgy tudom, még senki nem perel. Egy héten belül nyilvánosságra hozunk egy másik összeállítást is. Ez azokat a munkáltatókat tartalmazza, amelyek az államháztartási törvény életbelépése után semmiféle állami támogatásban, megrendelésben nem részesülhetnek, mert megsértették alkalmazottaik jogait.

Folytatnunk kell a tiltakozást