Azt nem tudni, hogy a Figyelő-interjú előtt tájékoztatták-e az elnököt: bizony, Kanadába is vízumra van szüksége. Igaz, ott az amerikaiakkal ellentétben nem vesznek ujjnyomatot. Az "udvariassági vízum" általában csak formaság, de az előzetes utazási engedély egy fajtája, s nincs mentesség a diplomata útlevéllel utazókra vagy a hivatalos személyekre sem. Az egyszeri belépésre jogosító vízum egyébként 75 kanadai dollárba, a többszöri 150-be kerül (1 CAD = kb. 190 HUF).

Sólyom George W. Bush júniusi budapesti látogatásakor nehezményezte a vízumkényszert amerikai vendégének, aki - miközben újra meghívta az USA-ba - azt is többször elmondta, hogy a vízum nem elnöki hatáskörbe tartozik.

Kanada - az Egyesült Államokhoz hasonlóan - egyoldalú vízumkötelezettséget alkalmaz a magyar állam-polgárokkal szemben, amióta az 1990-es évek végén magyar romák nagyobb csoportjai a hazai hátrányos megkülönböztetésre hivatkozva politikai menedékjogot kértek. Ottawa 2001 decemberében állította vissza a vízumkötelezettséget hazánkkal szemben, az Európai Unióból még a szlovákok, a csehek, a lengyelek és a baltiak esnek e kategóriába.

Sólyom László államfővé választása után még azt kifogásolta, hogy az amerikai beutazáshoz elektronikus ujjnyomatot kell adni. Erre ő tudósként sem volt hajlandó, államfőként sem lesz - mondta. Azt valószínűleg nem tudhatta, hogy az előírás a közjogi méltóságokra és a magas rangú kormányküldöttségek vezetőire nem vonatkozik. Amikor Lamperth Mónika belügyminiszterként Amerikában járt, kérte, hogy kipróbálhassa az eljárást, ám a házigazdák udvariasan nemet mondtak.

A Figyelőnek nyilatkozva Sólyom azt is hangoztatta: amikor tavaly őszszel New Yorkba utazott, kizárólag az ENSZ-közgyűlésre ment, nem vett részt semmilyen kapcsolódó amerikai rendezvényen.

Sólyom László