A kontinentális klíma sajátossága ugyanis, hogy minden évben máskor van nyár, vagy néha nincs is, így esztendőről-esztendőre más a rügyfakadás időpontja, s vele az egyes szőlőfajták beérésének az ideje is. Egyik évben egyik borfajtának, másik évben pedig a másiknak kedvez a szerencse, viszont egyik a másikkal feljavítható, háziasítható, vagyis így született a bikavér - magyarázta a híres magyar bor eredetét a szakember.

"Mit is láthatott János bácsi IV. Béla idejében. Egyik évben a kadarka jól beérett, a másikban túl savas lett, de gyönyörű volt az illata. A fekete góhér színe egyik évben, mint a tinta, a másikban épphogy csak piros, viszont finom, lágy az íze. A fekete muskotály egyik évben árad a virágillattól, a másikban nincs illata, de mély a színe" - sorolta a gondokat a borász.

Ebben a helyzetben - folytatta - fogta János bácsi és háziasította őket. Az egyik fajta hozta a kellemes illatot, a másik a lágy ízt, a harmadik a mélyvörös színt és elkészült a bikavér.

Ugyanakkor ma már az idő homályába vész, hogy mióta hívjuk az Egerben háziasított bort, vagyis a cuvéet bikavérnek. Így annak kiderítése is a történészekre vár, hogy az egri várvédő vitézek valóban már "bikavért" ittak-e a török elleni harc során - mondta Demeter Csaba.

(MTI)

Az Egri csillagok hõsei kínálják a vendégeknek a bikavért