Gyorsan is lehet jól dönteni
Gyors döntésre kényszerülnek azok a fiatalok, akiknek a múlt heti ponthatárhúzás világossá tette, hogy nem sikerült a felsőoktatási felvételijük. A napilapokban a ponthatárokkal egyidejűleg közzétett pótfelvételi lehetőségekkel ugyanis csak augusztus 11-ig élhetnek. Ezek azonban gyakorlatilag mind költségtérítéses kurzusok, legyenek bár felsőoktatási alap-, vagy felsőfokú szakképzések.
A 141 intézmény által meghirdetett 1450 szakból - ezen belül 226 felsőfokú szakképzés - 1435 elvégzéséért kell fizetni. Ezekre összesen 56 958 hallgatót vehetnek fel a felsőoktatási intézmények.
A sikertelenül felvételizőket az Országos Felsőoktatási Felvételi Központ (OFIK) idén először a pótfelvételi lehetőségeket, az államilag akkreditált felnőtt- és felsőoktatási intézmények képzéseivel, szolgáltatásaival kapcsolatos információkat tartalmazó kiadvánnyal segíti - feltéve, ha jelentkezési lapjuk beadásakor ehhez hozzájárultak. A Mentőöv című kiadványt augusztus másodikától postázza az OFIK 22 473 felvételizőnek.
Elsőként mindenkinek azt kell eldöntenie, tudja-e vállalni az intézmények által meghatározott, olykor több százezer forintos tandíjak fizetését. A legeltökéltebbek megvárják a jövő évi felvételit, és felkészüléssel, esetleg munkával töltik el a tíz hónapot. Aki a pótfelvételi mellett dönt, annak jól meg kell fontolnia, mit választ, mivel csak egyetlen szakra adhatja be jelentkezését. Persze az is lehet, hogy maguk az intézmények keresik meg képzési ajánlataikkal.
A döntés előtt érdemes tájékozódni a munkaügyi központoknál, kirendeltségeknél, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján, vagy a www. epalya.hu oldalon a keresett szakmákról, a munkaerő-piaci igényekről annak érdekében, hogy később az elhelyezkedés se okozzon nagy gondot. Ez azoknak is hasznos lehet, akik inkább rövidebb távú képzést, szakképzést, netán akkreditált felsőfokú szakképzést választanak - például a következő felvételiig hátralévő időre, vagy meglévő szakképesítésük birtokában inkább dolgoznának a következő egy évben.
A felsőfokú szakképzés olyan foglalkozásokra készít fel, amelyekben a magas szintű szakmai gyakorlati felkészültséghez nem szükséges a főiskolai képzésre jellemző mélységű elméleti megalapozás. Ugyanakkor e szakmák, illetve munkakörök szorosan kapcsolódnak a felsőfokú iskolai végzettséggel betölthetőkhöz.
Ez a képzési forma kezdettől fogva átmenetet képezett a szakképzés és a felsőoktatás között: a képzéseket felsőoktatási intézmények éppúgy indíthatják, mint középfokú oktatási intézmények, jellemzően szakközépiskolák. Igaz, utóbbiak csak felsőoktatási intézménnyel együttműködve. S mivel a képzés alapvetően iskolarendszerű, nem minősül felnőttképzésnek. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium tervei szerint a jövőben a szakiskolák, szakközépiskolák nagyobb szerepet kapnának a felsőfokú szakképzések szervezésében.
Az idén a felsőfokú szakképzésekre meghirdetett 12 ezer államilag finanszírozott helyre 11 247-en jelentkeztek, a keretet most sem sikerült kitölteni: nappali tagozaton 4776, estin 32, levelezőn pedig 948 diákot vettek föl hallgatói jogviszonyba. Az eleve költségtérítéses kurzusokra jelentkezőkkel együtt pedig összesen 6082 diákot. Az idén
5372-en jelöltek meg első helyen ilyen kurzust, csaknem kilencszázzal többen, mint tavaly. Ez jelzi a felsőfokú szakképzés növekvő elismertségét, hiszen a költségtérítéses kurzusokra a pótfelvételik keretében még csak most kezdődött meg a jelentkezés.
Szinte valamennyi felsőoktatási intézmény indít felsőfokú szakképzési kurzusokat, dinamikusan bővül a választható képesítések köre is. A www.felvi.hu oldalon a csecsemőgondozótól és kisgyermeknevelőtől kezdve az intézményi, sportkommunikátoron, a banki, számviteli, logisztikai szakügyintézőn, szakmenedzseren át, a különféle mérnökasszisztensekig bőséges a kínálat. A jelentkezőket legfeljebb a félévente fizetendő tandíjak riaszthatják el, amelyek többnyire 70-170 ezer forint között vannak - hasonlóan a költségtérítéses alapképzésekéhez. Csak elvétve látni ennél alacsonyabb összeget a tájékoztatóban. Aki viszont szülésznő szeretne lenni, 260 ezer forintos féléves tandíjra számíthat.
Eddig az idén is a gazdasági, pénzügyi és idegenforgalmi szakmacsoportok képesítései bizonyultak a legnépszerűbbnek, de a műszaki képzésekre jelentkezők száma is meglepően nagy - mondja Veres Pál, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) felsőoktatási főosztályának osztályvezetője. Az intézmények a keresletet figyelembe véve hirdetik meg a képzéseket, vagyis a túlképzésért is övék a felelősség: az OKM csak az államilag finanszírozott létszámot befolyásolhatja. A felsőfokú szakképzés egyik nagy előnye - a hallgatói jogviszony és az utazási kedvezmények mellett - az, hogy a megszerzett képesítés könynyen hasznosítható a munkaerőpiacon: ezek a bizonyítványok a munkáltatók körében is egyre ismertebbé, elfogadottabbá válnak.
Korábban sok diák - különösen azok, akik a szakközépiskolák által indított felsőfokú szakképzési kurzusokon vettek részt - ugródeszkának használta a megszerzett bizonyítványt a felsőoktatás felé, mivel őket továbbra is megilleti az államilag finanszírozott első diplomához való jog. A sikeresen befejezett felsőfokú szakképzés évek óta kiválthatja a felvételin az érettségi tantárgyakat: a jelentkező kérheti, hogy a képzés négy félévének tanulmányi átlagának 24-szereséből állapítsák meg a pontjait - mondja Bakos Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főtanácsosa. Emellett, ha a hallgató szakirányban tanul tovább, kérheti a felsőfokú szakképzésben elvégzett tárgyai kredit beszámítását: ebből 30-60 kredit is összejöhet.
Amennyiben a jelentkezők lemondanak a hallgatói jogviszonyról, érdemes szétnézniük a középiskolák felsőfokú szakképzéseket hirdető ajánlatai között is, mivel tanulói jogviszonyban a képzés akár ingyenes is lehet. Az iskoláknál ajánlatos rákérdezni arra, mely felsőoktatási intézménnyel állapodtak meg ilyen kurzusok indításában, mivel ez a továbbtanulást és a kredit beszámítást is egyszerűsítheti.
