Fejlesztési terv: nevek és milliárdok trükkös körforgása
Az MSZP tervez, a kabinet végez - a különbség a legszolidabb becslések szerint két-háromezermilliárd forint, de lehet sokkal több is.
A kampányban a szocialisták a párt Új Magyarország programjaként (ÚMP) bemutattak egy részletes fejlesztési tervet. Azt ígérték, hogy a baloldal kormányra kerülésekor ezt - uniós pénzek felhasználásával - megvalósítják. A lényegében II. nemzeti fejlesztési tervvel azonos program a kormányhoz közeli források becslése szerint is mintegy 12-16 ezer milliárd forint értékű projektet listázott megyénkénti és városonkénti bontásban.
A napokban közzétett, az uniós pénzek felhasználásának csupán a kereteit kijelölő Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) kapcsán viszont már csak mintegy tízezermilliárddal számol a kabinet. A korábbi konkrétumok helyett pedig csak elveket és arányokat kínál a társadalmi vitára.
Ez a változat a 15 százalékos magyar önrésszel együtt mintegy nyolcezermilliárd forintot jelez a fejlesztésekre 2007 és 2013 között. Ezen belül 1060 milliárdot vidékfejlesztésre az agrártárca kezelésében, illetve 6943 milliárd forintot hívhatunk le az EU kohéziós és strukturális alapjaiból. A kormány reményei szerint ezt az összeget a következő hét évben mintegy kétezermilliárd forinttal növelik a magánforrások.
A kormány, mint kiderült, ma már nem kezeli tényként a tavasszal a kampány során közzétett dokumentumban foglaltakat. Az ugyanis, mondják, egyfajta "pártos gondolkodás" eredménye volt, vagyis: kormányzati szakértőkkel konzultálva azon megyék kívánságlistáit tartalmazta, ahol a szocialistáké a közgyűlési többség (a 19 megyéből 16-ban). A kormány szerint most jött el a konkrétumok ideje: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség most válogatja és önti végső formába az uniónak benyújtandó projekteket. Azt persze senki nem tagadja, hogy akadnak területek, ahol "túljelentkezés van", más területeken viszont jóval kevesebb az igény, mint a pénz. Következésképp - ígérik - meglesz az egyensúly az új program és a tavasszal közzétett között, hiszen az utóbbi mintegy 80 százaléka teljesül, vagy legalábbis elkezdődik. A mintegy háromtucatnyi nagyprojekt és a megyeszékhelyeket érintő beruházások pedig biztosan megvalósulnak, márpedig a fejlesztések itt összpontosulnak. A 20 százalék azonban akkor is két-háromezermilliárdnyi különbség, tehát nagyon sok.
Szocialista politikusok szerint az ÚMP mínusza nem okoz feszültségeket. A terv eleve úgy készült, hogy mindenki tudta, azt írhat bele, amit csak akar, aztán majd a kormány összefésüli, a hatástanulmányok alapján beméri, milyen beruházásokat érdemes megvalósítani. Az pedig már a lobbierőn és a pályázatok minőségén múlik, hogy ki és mit válthat valóra a választóknak tett ígéretekből.
