Huzakodás a vatikáni szerződés körül
A kilencvenes évek közepén Horn Gyula szocialista kormányfő elhatározta, hogy történelmi tettet visz véghez: megállapodást köt a Szentszékkel. A koalíciós párt, az SZDSZ tiltakozott ugyan, de a miniszterelnök akarata erősebb volt.
A "katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról" szóló szerződést 1997-ben írták alá. A vatikáni egyezmény értelmében az egyházi iskolákat és más közszolgálati intézményeket ugyanolyan mértékű támogatás illeti meg, mint az állami és az önkormányzati fenntartásúakat. Szintén ez a megállapodás szavatolja, hogy az állam - a másik fél beleegyezése nélkül - nem szűkíti az egyházakat megillető speciális adókedvezmények körét.
A költségvetés a többi egyházat is hasonló feltételekkel támogatja. Ahhoz, hogy az egyházak finanszírozásának rendjét megváltoztassa a kormány, előbb a vatikáni egyezményt kellene módosítani. Az SZDSZ ragaszkodik ehhez. Szerintük az "egyházi adómentességek teljességgel elfogadhatatlanok", a hívők tartsák el papjaikat. "Az egyházak állami függésének megszüntetése, a szekularizációt kevéssé szolgáló vatikáni megállapodás felülvizsgálata az igazságosság szempontjából is halaszthatatlan" - hangsúlyozta nemrégiben Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője.
A helyzet kissé kusza. A szentszéki szerződés végrehajtását elvileg az egyház és a kormány képviselőiből álló vatikáni-magyar vegyes bizottság ellenőrzi, de ez a testület nem működik. A kormány ugyanakkor hasonló feladatkörrel létrehozott egy másik bizottságot, amelynek vezetésével Tamás Pál szociológust bízta meg. Hiller István oktatási miniszter - a jelenlegi felállás szerint hozzá tartoznak az egyházügyek - a Vatikánba készül, de csupán találgatni lehet, hogy a tárgyalásokon mit szeretne elérni. Csepregi András, az egyházi kapcsolatokért felelős titkárság új vezetője a múlt héten lapunknak úgy nyilatkozott: "A lényeg az, hogy amennyiben csökken az egyházak támogatása, akkor az ugyanolyan arányban csökkenjen, mint más területeké, tehát ne sérüljön az egyenlő bánásmód elve." Pillanatnyilag azonban ő sem tudja a választ arra, hogy hozzá kell-e nyúlni a vatikáni szerződéshez.
Nevük mellőzését kérve többen is azt állították, hogy az MSZP-nek még nincs határozott koncepciója, egyelőre puhatolódznak: a szocialisták szeretnék kideríteni, hogy az egyezmény módosításának ötlete milyen ellenállást váltana ki az egyház részéről.
A lehetőség elvileg adott. Német László, a katolikus püspöki kar nemrég kinevezett titkára kérdésünkre elmondta: a magyar államnak és a Szentszéknek is szabadságában áll megvizsgálni, hogy a szerződés mennyiben felel meg a mostani politikai és gazdasági viszonyoknak. Ezt külön-külön is meg lehet tenni, de - vélekedett - talán mégis jobb lenne, ha újra összeülne a vatikáni-magyar vegyes bizottság. A szerződés esetleges módosításának előfeltétele ugyanis - jelentette ki a püspöki kar titkára -, hogy objektív, szakszerű párbeszéd alakuljon ki a Magyar Köztársaság és a Szentszék között.
