Pécs az életminőség pólusa – ezzel a címmel fogadta el a kormány a város pólus-programját, melynek súlypontjai az egészség-, a kultúra- és a környezetipar. E súlypontokhoz illeszkedő programokra lehet lehívni az Unió által rendelkezésre bocsátott százmilliárdos nagyságrendű alapból. Százmilliárdokról van szó, amelyek értelmetlenné válhatnak, ha megvalósul a katonai radar telepítésének terve – figyelmeztet a civilszervezet.

Magyarország több ezer milliárd forint fejlesztési támogatásra számíthat a következő években az Európai Uniótól. E forrásokat a kormány nyilván Magyarország gazdasági fejlesztésére, a versenyképesség növelésére és az életminőség javítására fogja fordítani. Ennek megfelelően a Nemzeti Fejlesztési Terv nem a régiók versengő fejlesztését tűzte ki fő célként, hanem sajátos, eltérő arcéllel megjelenő versenyképességi pólusok kialakítását, melyek nemzetközi mércével is magas színvonalú szolgáltatást vagy terméket tudnak előállítani. A kormány már meghatározta a pólus programokat, a támogatások ennek megfelelően és ennek érdekében fognak a régiókba érkezni. Kézenfekvő, hogy Pécsnek és a Dél-Dunántúlnak létfontosságú, hogy a számára kijelölt területen a lehető legjobb teljesítményt nyújtsa, és az érkező támogatásokat a lehető leghatékonyabban hasznosítsa. A pólus program sikere sorsdöntő Pécs és a dél-dunántúli régió számára, hiszen komoly gazdasági fellendítő és munkahely-teremtő hatása lehet, amivel csökkenhetne a munkanélküliek száma, a szociális feszültség, a fiatalok elvándorlása, és az ezzel együtt járó regionális elöregedés.

Pécs az életminőség pólusa – ezzel a címmel fogadta el a kormány a város pólus-programját, melynek súlypontjai az egészség-, a kultúra- és a környezetipar. E súlypontokhoz illeszkedő programokra lehet lehívni az Unió által rendelkezésre bocsátott százmilliárdos nagyságrendű alapból. E súlypontok legnagyobb tőkéje a régió természetes adottságai és ezeknek a minőségi turizmus és az egészség-ipar szempontjából történő fejlesztése: a tiszta, ép, kulturált környezet, a táj harmonikus szépsége, a világviszonylatban is kellemesnek tekinthető időjárás (nincs túl sok csapadék, a tél nem túl hideg, a nyári nagy meleg néhány hétre korlátozódik, a levegő páratartalma az emberi szervezet számára kellemes), a történelmi emlékek, az itt élő emberek civilizáltsági foka. E tényezőkre támaszkodva Pécs és régiója a világpiacon is vonzóvá tehető, és ennek segítségével valósulhatnak meg olyan európai léptékű beruházások, melyek sok munkahelyet teremtenének, és az eddigi elvándorlás helyett akár magasan képzett fiatalokat ide vonzhatnának.

Egészségipar

Az egészségipar első számú prioritás, hiszen a fejlett nyugati országokban az egészség megőrzése és a gyógyítás az egyik legjelentősebb nemzetgazdasági ágazat. A pécsi program – melynek kiváló háttere a Pécsi Tudományegyetem orvostudományi valamint egészségtudományi kara – a városba vonzaná a gyógyulásra vágyókat, és azokat, akik egészségüket meg kívánják őrizni. A program egészségügyi infrastruktúrát helyez kilátásba, mely támaszkodni kíván a környező erdők, a Mecsek érintetlen természeti értékeire. Olyan világszínvonalú gyógyító és egészség-megőrző szakember-közösséget kíván kifejleszteni és a régióban tartani, amely a tehetősebb nyugat-európaiakat is ide vonzhatná, akik egészségügyi biztosításukat itt érvényesítenék. Új klinikákat, kórházakat, egészség-központokat lehet majd építeni, mely pécsiek, dél-dunántúliak ezreit képes magas színvonalú és jól jövedelmező munkához juttatni.

Az egészségtudatos nyugat-európai polgárok vajon megfelelő helynek fogják-e Pécset a gyógyulásra vagy az egészség megőrzésére tartani, ha a kórházak, klinikák, szanatóriumok vagy lakóházak közvetlen közelében nagy hatótávolságú radar épül? Komolyan feltételezhetjük azt, hogy a nyugat-európai, egészségét öntudatosan fenntartó és forrásaival racionálisan gazdálkodó polgár, egy a nap minden órájában sugárzó impulzus-radar ismeretlen hatásainak teszi ki magát? A katonai radar a Tubes hegycsúcson eladhatatlanná teszi a kínált „életminőség” terméket, az egész hasonlít ahhoz, mintha a német piacokra vegyszerekkel kezelt zöldséget és gyümölcsöt kívánnánk vinni. Van értelme ilyen körülmények közt folytatni a sok milliárd forint európai uniós és magyar állami támogatással már elindult életminőség-programot?

Kulturális ipar

Pécs város pólus programjának második pillére az újabban kulturális iparnak nevezett terület, amely szolgáltató jellegű, és jelentős hatása van a minőségi turizmus híveinek a városba és környékére csábításában. Ezzel igényesebb vevőkör hozható ide, amely súlyt fektet a magas kulturális színvonal és a kellemes természetes környezet összhangjára. Nem véletlen, hogy Badacsony, Visegrád vagy a Gellért-hegy nem áll versenyben egy új katonai radar telepítéséért. E régiók felelős vezetői nagyon jól tudják, hogy egy lokátor a rakétákon kívül semmit és senkit nem vonz.

Környezetipar

A környezetipar a pécsi pólus harmadik pillére, mely kifejezetten környezetkímélő, sőt környezetbarát technológiákon alapul, és melynek nagy jövője van a fejlett nyugati világban. Az ilyen termékek lehetnek energetikaiak, de ökoturisztikaiak is. Egyre növekvő célcsoport keres olyan termékeket, amelyek nem rombolják a környezetet, hanem a jövő generációk iránti felelősségből inkább támogatják a természet és a környezet minőségének javítását. A környezeti hatásokra érzékeny fogyasztók feltehetőleg nem egy radar környékén fognak lakhelyet keresni, mint ahogy a természetes környezetért komolyabb árat is fizetni hajlandó turista sem fog ide jönni. Kit fog megszólítani a Mecsek gyöngyszemei néven külföldön is ismertté vált ökoturisztikai program? Európában kialakulóban van a magasabb életminőséget nyújtó, a fizetőképes fogyasztók odavándorlása révén magasabb ingatlan-árakkal rendelkező, munkahelyeket teremtő „ökováros” fogalma, melynek megvalósítására Pécs eddigi adottságaival sikeresen pályázhatna. De egészen biztos, hogy nem fogja teljesíteni az „ökováros” cím feltételeit, és a felüdülést keresők sem fognak ide költözni, ha az itt lakók napi huszonnégy órás radarsugárzást kapnak.

A katonai radar megvalósításával Pécs városa elveszti legkedveltebb kirándulóhelyét, továbbá esélyét a biztonságos és nyugodt életre. Egy jelenleg leszakadó térség egyetlen felzárkózási lehetősége lenne a pólus program. Felelős döntéshozó nem hagyhatja ezt figyelmen kívül.

A jövő nemzedékek iránti felelősség

Tévedés a Tubes ügyét egyszerűen a környezet- vagy természetvédelem területére utalni. A katonai radar építése egy nagyváros határaitól néhány száz méterre a jövő nemzedékek iránti felelősség ügye. Az Európai Unió előírja tagállamainak az elővigyázatosság elvét (precautionary principle), mely ebben az esetben azt jelenti, hogy ahol kételyek merülhetnek föl egy beruházás egészségügyi, gazdasági, vagy pszichológiai félelemkeltő hatásai miatt, ott ettől el kell tekinteni. Pécs városa számos olyan beruházás áldozata, melyet a múltban döntöttek el, egészen biztos, hogy nem a jövő nemzedékek iránti felelősség által vezérelve. Most mi vagyunk az akkori múltnak a „jövő nemzedéke”. Napjainkban hatalmas erőfeszítések történnek a múltban okozott károk enyhítésére és kiküszöbölésére. Példaként az uránbányászat máig ható következményeit említjük, melynek eredménye a város vízbázisai egy részének máig ható veszélyeztetése. A múlt hibáiból tanulni kellene, és nem újra elkövetni azokat. Az uránbányászatnak „köszönhetően” húszmillió tonna radioaktív szilárd anyag és harminckét-millió köbméter folyékony hulladék veszélyezteti Pécs ivóvíz bázisát. Az elmúlt tíz évben évről évre milliárdokat költöttek arra, és a költekezés folytatódik, hogy a szennyeződést lokalizálják. A hidrogeológiai megfigyelő rendszer kiépítése például 1,3 milliárd forintba került. Azokkal a milliárdokkal, amelyekkel ma egy nagyváros ivóvízét védjük a radioaktivitástól, új iskolákat, kórházakat, parkokat építhetnénk, vagy a régieket jobb karban tarthatnánk. A radar hasonló helyzetet teremtene, hatása viszont azonnal jelentkezne.

Egyre több Pécsett élő emberben tudatosul a kívánság, hogy a város a munkahelyteremtő életminőség, az egészség, a kultúra, a környezetkímélő új technológiák, a jobb élet pólusa és szimbóluma legyen, nem pedig radarsugárzás vagy ellenséges rakéták célpontja.

Pécs nagyváros és a Dél-Dunántúl jelene és jobb jövője érdekében kérjük, felszólítjuk a döntéshozókat, hogy ne telepítsenek katonai radart a Tubes hegyre.