Késve fizet az állam, ezért filmeznek hitelből
A közelmúltban hírt adtunk az Állami Számvevőszék (ÁSZ) részben elismerő, részben hiányosságokra rámutató jelentéséről, amelyben azt értékelik, hogyan használta föl a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) a 2002 és 2005 között kapott költségvetési támogatásokat.
A számvevők megállapítják, a vizsgált időszakban a korábbi négyszeresére, 15,6 milliárd forintra nőtt az állami filmszakmai támogatás. Ebből az MMK 70 százalékkal több filmgyártási és terjesztési pályázatot tudott támogatni, ami hozzájárult a magyar filmek előadásszámának 52, nézőszámának csaknem 46 százalékos emelkedéséhez. A jelentés elismeri, megfelelő célokra költötte a támogatásokat a közalapítvány, és el is számolt velük.
Az ellenőrök ugyanakkor több hiányosságra mutatnak rá. Például a pályáztatással kapcsolatos átfogó szabályozás, két esetben pedig az esélyegyenlőség hiányára; vagy arra, hogy a támogatások 28,6 százalékának odaítéléséről nem szakkollégium, hanem külső szakértők javaslatára döntött a kuratórium. Ez világos beszéd, az ÁSZ-jelentésnek azt a megállapítását azonban nem tudták értelmezni filmszakmai körökben, hogy a kuratórium "kényszerpályát jelölt ki a kormánynak", amikor a 15,6 milliárdos állami támogatással szemben 19,7 milliárdot ítélt oda a pályázóknak. A vizsgált években ugyanis az MMK "első beszálló" volt egy-egy produkció finanszírozásába - voltaképpen ígérvényt adott a pályázóknak arra az esetre, ha a produkció hiányzó költségvetését más forrásokból előteremtik. Ez többször nem sikerült. Olyanynyira, hogy - mint azt Tóth Erzsébettől, az MMK főtitkárától megtudtuk -, az elfogadott filmterveknek csak 50-60 százaléka valósult meg. Ez a pályázati "túlvállalás" oka. A 2004-ben hatályba lépett filmtörvény kedvezményei azonban bővítették az egyéb finanszírozási forrásokat, és mára az MMK már az "utolsó beszálló" lett, tehát csak arra az összegre lehet nála pályázni, amely a filmbüdzséből még hiányzik. A "túlvállalás" megszűnt.
A számvevők arra is rámutatnak: törvény tiltja, hogy az MMK filmgyártásra fölvett hitelt fizessen vissza költségvetési támogatásból, illetve ilyen hitelért készfizető kezességet vállaljon. Csakhogy az MMK a költségvetés késedelmes fizetése miatt fordult bankokhoz. Maga az ÁSZ-jelentés ismeri el, 2004-2005-től (föltehetően az államháztartási feszültségek miatt) eléggé rapszodikusan érkezik a közalapítványhoz az állami támogatás. A kormány tavaly már határozatban mondta ki, hogy az éves filmes dotáció egy része a következő évről "előre hozott kötelezettségvállalás". Tehát számolhatnak vele, de csak a következő évben kapják meg (2006-ban 6,2 milliárdot, ezenfelül 3,1 milliárd csúszik át 2007-re). A mecénásszervezet a filmkészítés folytonosságáért egy alkalommal bankhitelt vett fel, és néhányszor készfizető kezességet vállalt. Erről a pénzügyi tárca állásfoglalását is kérték, de nem kaptak választ. Aztán kieszeltek egy jobbnak tűnő megoldást: a produkciók fordulnak a bankokhoz, a közalapítvány pedig egyfajta garanciát vállal értük.
Rosszallóan jegyzi meg a számvevőszéki jelentés, hogy a banki finanszírozás megdrágítja a filmgyártást. Meg bizony, információink szerint egy játékfilm árába kerül évente ez a luxus. De a költségvetés mostani működése mellett másként aligha mehetne a verkli.
lEgyelőre nem jelentkezett az Erste Bank a Mafilm Rt.-nél, hogy 150 milliós vissza nem fizetett hitele fejében értékesítse az adós, a Mafilm Szcenika által működtetett fóti filmgyár berendezéseit. Csupán leltározás történt - tudtuk meg Tolmár Tamás vezérigazgatótól. Mint hírt adtunk róla, csőd szélére került a Mafilm Szcenika Kft., mert banki tartozása mellett több mint 220 milliós beszállítói adósságot halmozott fel. Félő, dobra verik az értékes díszletállományt, elsősorban a szabadtéri építményeket. - Uraljuk a helyzetet, meg fogunk állapodni a bankkal. Arra törekszünk, hogy minden vagyonelem működőképesen megmaradjon - mondta Tolmár, aki szerint a rendezés szeptemberre várható.
