A Szolnok megyei Nagykörűben hét évvel ezelőtt, 1999-ben elkezdtek egy olyan újszerű programot, amely megkönnyítené az állandóan változó, hol áradó, hol visszahúzódó Tisza melletti gazdálkodást. Veres Nándor, Nagykörű polgármestere szerint a programot egyre nehezebb életben tartani, évről évre pályázatokon kell összegyűjteniük a modern ártéri gazdálkodáshoz szükséges forrásokat. A gazdák emiatt bizonytalanok, nem tudnak tervezni. A folyó melletti településeken élők sorsát megkönnyítené, ha biztosan számíthatnának az uniós forrásokra. Sokan azonban ma még szkeptikusak: szerintük hiába szerepel stratégiaként az ártéri gazdálkodás támogatása az új vidékfejlesztési elképzelések között, ma még nem lehet tudni, konkrétan milyen célok megvalósítását segítik majd.

De lássuk, mit jelent az újszerű ártéri gazdálkodás és a modern szemléletű vidékfejlesztés, amelyet Nagykörű az elmúlt néhány évben már kipróbált.

"Nagykörű - az ország cseresznyéskertje" - ezt a szlogent találta ki néhány évvel ezelőtt a Szolnoktól mintegy 30 kilométerre fekvő, kétezer lelket számláló település azért, hogy minél több turistát csalogasson oda a cseresznyevirágzás és a szüret idején. A tizenkilencedik században Petrovay György földbirtokos honosította meg itt a germersdorfi cseresznyét, melynek zamata ismertté tette Nagykörű nevét. A faluban található az ország egyetlen fajtagyűjteménye is, hetvenhétféle cseresznyével. Minden tavaszszal megtartják a virágzás ünnepét, majd júliusban megrendezik a cseresznyefesztivált, később pedig a cseresznyéből készült pálinkát népszerűsítik különféle rendezvényeken.

- A mi cseresznyénk extenzív gyümölcsfajta, nem az a célunk, hogy hatalmas hasznot hozzon, hanem hogy megőrizzük a fajta kiváló tulajdonságait. Épp ezért a termesztését is csak támogatással lehet megoldani - mondja Veres Nándor polgármester.

Néhány éve már elkészült egy tanulmány arról, miként lehet a Tisza menti településeken újfajta gazdálkodási-vidékfejlesztési módszereket meghonosítani. A tervezet szerint a gyümölcstermesztés terén Szolnok megyében a Tisza melletti Abádszalók, Tiszabura, Tiszafüred, valamint Nagykörű és Kőtelek térsége emelhető ki, ahol a hagyományok alapján táblaméretben, nagyüzemi technológiával lehet foglalkozni a cseresznye, a meggy, részben az alma és a szilva termesztésével. Közös összefogással gyümölcsaszalót, modern lepárlót és mini palackozóüzemet is létre lehetne hozni itt.

Nagykörűben az elmúlt években megvalósult egyfajta integrált vidékfejlesztési program, amely a történelmi hagyományokra visszatekintő fokgazdálkodás mai viszonyokra átdolgozott változata. Ez lehetőséget nyújt egy olyan agrárszerkezet-váltással párhuzamosan végrehajtható tájrehabilitációra, amely a gazdasági ágazatok mindegyikének érdekeit figyelembe veszi. A szakmai berkekben is jelentős visszhangot keltett koncepció első lépcsőfoka az a kubiktóprojekt, amely a WWF Magyarország és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósult meg. Lényege, hogy Nagykörűben több kilométeren át összekötötték és lefolyásossá tették az ártéri mélyedéseket, így azok a Tisza magasabb vízállásánál feltöltődnek, bennük a növény- és állatvilág természetes körülmények között szaporodhat, és később visszajuttatható a mederbe.

A község több területen is megteremtette az új szemléletű tájhasználat alapjait. Szürke marhákat legeltetnek, s magánerőből vörös mangalica-, juh- és kecsketelep is létesült, az ártéri területeken pedig bio-gyümölcsöket termelnek.

A Tisza felső és középső szakaszán lévő települések több mint háromnegyede elmaradottnak tekinthető. Az itteni alacsony aranykorona-értékű földeken a gazdálkodás már évek óta veszteséges, s egyre több földtulajdonosnak kell szembenéznie az elszegényedés veszélyével.

- Az agrár-környezetvédelem Európában kiemelt jelentőségű, ami abból is látszik, hogy az unió minden erre szánt forint mellé négyforintos támogatást nyújt - mondja a nagykörűi polgármester. Szavai szerint a mai döntéshozóknak állást kell foglalniuk arról: valóban szeretnék-e, hogy a vidéki gazdálkodók is megtalálják a számításukat abban a térségben, ahol élnek. A Tisza-parti falvak gazdálkodói akkor sem lesznek nyereségesek, ha áttérnek majd az újfajta termelési módokra, s biogyümölcsöket termelnek, biomangalicákat tartanak. Ezt a térséget támogatni kell, mert adottságai miatt az itteni mezőgazdaság sohasem lesz húzóágazat.

Ártéri juhtartás