A látványpark és a lápi rehabilitáció tanulmánytervének elkészítésével Makovecz Imre építészt bízták meg. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisváros polgármesteri hivatalában megtudtuk: a tervek már elkészültek, jelenleg a pályázati lehetőségek, források felkutatása folyik. A beruházók a hazai támogatási kereteken túl európai uniós pénzekre is számítanak.

Az Ecsedi-láp csak a Kraszna áradásainak idején, tavasszal és ősszel kerül víz alá, ezért - a mocsári élővilág helyreállítása céljából - azt szeretnék elérni, hogy a láp egy részét a jövőben állandó vízfelület borítsa. Az állami tulajdonban lévő 120 hektáros, a Kraszna folyó árterében lévő nádas-mocsaras területet az önkormányzat megvásárolja, hogy alkalmassá tegye turisztikai célokra. A program célja nemcsak az egykori láp egy részének helyreállítása, hanem a területen élők segítése is. A beruházás - amelynek költségeit egyelőre nem lehet megbecsülni - nyolc-tíz év múlva fejeződhet be.

Közép-Európa egykori legnagyobb, összefüggő sík lápját a XIX. század végén csapolták le egészségügyi és árvízvédelmi okok miatt, majd harmincezer hektárnyi vizes élőhelyet szárítottak ki és vontak mezőgazdasági művelés alá. De a gyenge termőképességű, belvizes talajon nehéz volt jó minőségű terményt előállítani, ezért ott a mezőgazdasági művelés helyett valamilyen más tájhasznosítást kellett kitalálni. A WWF Magyarország - helyi kezdeményezés alapján - 2003-ban kezdte el az Ecsedi-láp rehabilitációjának tervezését, amely a terület egy 200 hektáros részén, a Csicsós-lápon indult. Mint korábban beszámoltunk róla: szakemberek szerint a Csicsós-láp mintaként szolgálhat majd a több tízezer hektárnyi hasonló adottságú területeken gazdálkodóknak arra, hogy mit jelent a tájhasználatváltás. A fenntartható mezőgazdaság, vagyis a táji adottságokhoz illeszkedő termelés folytatására ösztönzik a földtulajdonosokat, a döntéshozók figyelmét pedig fölhívják az ilyen tevékenységek támogatására.

A vizes élőhelyhez szükséges vízellátást a visszatartott belvízből oldják meg, így a terület mélyebb pontjain állandó vízfelület lesz, míg a magasabban fekvő helyeken ideiglenes elöntés. A nagyecsedi önkormányzat lápi bemutatóhely kialakítását tervezi, ahol az élőhelytípusokon túl meg lehet ismerkedni a lápi életmódhoz kötődő hagyományokkal, ősi mesterségekkel.

A tájrehabilitációhoz tartozik, hogy vízügyi igazgatóság a közelmúltban energiatakarékos szivattyútelepet épített Nagyecseden. A másodpercenként négy köbméter teljesítményű szivattyútelep levezeti a belvizek jelentős részét, ha magas a lápot tápláló Kraszna vízállása.