Szabályozott Duna-keringő
Már néhány éven belül igazi lendületet vehet a budapesti Duna-szakasz vízi élete, ha elkészül a most formálódó hajózási rendezési terv. A vízi biztonság átfogó szabályozásának köszönhetően több, ma még tisztázatlan helyzet rendeződhet, bizonyos esetekben könynyebbé válik az engedélykiadás, az így meglóduló beruházásokkal pedig rendezettebbé, látványosabbá és élvezhetőbbé válhat a Duna a fővárosi szakaszon. Legalábbis ebbe az irányba mutat a Közlekedési Főfelügyelet (KFF) hajózási és tengerészeti osztályának mostani kezdeményezése. A hivatal elsőként a fővárossal vette fel a kapcsolatot annak érdekében, hogy később az érintett kerületeket is bevonva kidolgozzák a folyó lényegében "vízi rendezési tervét" - tudtuk meg Horváth Imrétől, a KFF hajózási osztályának vezetőjétől.
A hivatal nem titkolt célja az is, hogy a budapesti Duna-szakaszon megelőzzék a vízi "ingatlanspekulációt". Az új keretek tehát nem szűkítést jelentenek, hiszen mindeközben szeretnék megkönnyíteni a Dunát szépítő, minél látványosabbá és élvezhetőbbé tevő komoly beruházók engedélykérelmezéseit. Mivel ez ma nem teljesen megoldott, előfordulnak félreértések a vállalkozók és a hatóságok között: a beruházó más engedélyek birtokában csak "menet közben" szembesül azzal, hogy a kiszemelt helyen mégsem helyezheti el hajóéttermét. A szabályozás eleve gátat szab a felesleges procedúrának. A teljes budapesti Dunán tételesen meghatározza azokat a helyszíneket, partszakaszokat, hídfőket, híd alatti átjárókat, ahol szabad vagy egyáltalán nem szabad a jövőben vesztegelni.
Vélhetően egyébként a folyó nyílt területének a szabályozása lesz az utolsó nagyobb lépés a főváros hajózási biztonsági előírásainak kidolgozásában, miután ebből a szempontból gyakorlatilag az egyetlen meglévő fehér folt felszámolása is megtörtént az Újpesti-öböl szabályozásával. Ez utóbbi nyomán mintegy harminc úszómű elszállítása már el is kezdődött. Azon tulajdonosok ellen lépnek így fel, akik nem gondoskodtak időben arról, hogy úszóműveiket a kijelölt helyekre szállítsák - tudtuk meg Palatka Líviától, a XIII. kerület jegyzői irodájának vezetőjétől. Elmondta, a mostani szigorítás - kicsit leegyszerűsítve - megegyezik a parkolási tilalomra vonatkozó közúti előírásokkal. Igaz, ezeknek az úszóműveknek a vesztegléséhez és üzemeltetéséhez - a gépjárművekéhez hasonlóan - egyéb engedélyek is szükségesek, amelyek sok esetben hiányoztak.
Számos lakossági panasz érkezett a most kitiltott eszközökre, melyeknek nem megoldott a szennyvízelvezetése, fokozottan tűzveszélyesek, ráadásul roppant módon akadályozzák az árvízi védekezést. Budapesten gyakorlatilag ez az utolsó zárt helyszín, illetve öböl, ahol a rendrakás még nem történt meg, hiszen a Hárosi- és a Lágymányosi-öbölben is megoldódott ez a probléma, a csepeli szabad kikötő egyetlen ilyen "medencéjét" pedig már évek óta nem használják.
A KFF osztályvezetője fontosnak tartja, hogy hasonló módon rendezzék a budapesti nyílt Duna-szakasz helyzetét is. A felügyelet egyébként ennek a jegyében már korábban kijelölt néhány olyan területet, veszteglőhelyet, ahol megkímélik a kisebb úszóművek tulajdonosait a bonyolult eljárástól, azaz valóban csak a part és a vízterület tulajdonosának engedélye szükséges számukra. A legfontosabb persze a fővárosi Duna már ma is majdnem teljes vízi biztonságának a mielőbbi megteremtése. Horváth Imre szerint erre időben fel kell készülni, mivel a budapesti Duna-szakasz kihasználtsága ma még kisebb, mint a zárt öblöké, amelyek gyakorlatilag teljesen telítettek. Ám a folyóból is egyre nagyobb területet követelnek az úszólétesítmények, tehát nem lenne szerencsés az élet után kullogni. "Tervünk önmagában nem teheti színesebbé a dunai vízi életet, de ami abba belefér, annak szabad az útja" - fogalmazott az osztályvezető.
