Sarkadi Balázs, az Országos Gyógyintézeti Központ (OGYK) kutatási igazgatóhelyettese azt mondja: a szöveti őssejtekkel kapcsolatos tudományos és gyógyító munka szabadon folyhat (e téren nincsenek jelentős etikai aggályok és problémák), és az embrionális őssejtek kutatása is lehetséges, a megfelelő engedélyek birtokában. A két őssejttípus között az a döntő különbség, hogy az egyiket "felnőtt" donorok szöveteiből, a másikat pedig embriókból, azaz megtermékenyített és fejlődésnek indult petesejtekből nyerik (az adott embriók pusztulása árán). Az utóbbira a gyakorlati lehetőségek idehaza meglehetősen szűkek, a fent említett liberalizmus erősen relatív mivoltát igazolva.

A témával foglalkozó legmagasabb szintű hazai jogszabály, az 1997-es egészségügyi törvény jelenleg érvényes értelmezése szerint, kutatási célból embrionális őssejtvonalat Magyarországon nem szabad létrehozni. Ez a valóságban annyit jelent, hogy kutatni csak külföldről behozott őssejtekkel lehet. A behozatalhoz, illetve a kutatások megkezdéséhez az Egészségügyi Minisztériumban működő humán reprodukciós bizottság (HRB, egy kutatókból, szakjogászokból és a minisztérium szakembereiből álló testület) etikai engedélye szükséges.

Ilyen engedélye pillanatnyilag egyedül az OGYK embrionális őssejtlaborjának van, ahol az Egyesült Államokból származó humán embrionális őssejtvonalakat tanulmányoznak. A témában érdekelt kutatók egy része úgy véli, a nálunk is gyorsan fejlődő tudományterület (és a gyógyítás) érdekei azt kívánnák, hogy az embrionális őssejtek előállítására is legyen itthoni lehetőség - ehhez azonban vagy új jogszabályra, vagy az aktuális törvényértelmezés megváltoztatására lenne szükség. Utóbbira a HRB jogosult, és lapunk információi szerint kutatói körökben van is olyan szándék, hogy mihelyst a technikai feltételek adottak lesznek, etikai engedélyt kérnek az előállításra a bizottságtól, lépéskényszerbe hozva a jogalkotókat és -alkalmazókat.