Kétszeresen is a fogyatékkal élőkért

A gyógyászati segédeszközök ellátási rendszerében a hiányosságokon is javít az uniós támogatásból létrehozott budapesti műhely, amely elsősorban kerekes székek javításával, egyéni igényekhez igazításával segíti a fogyatékkal élő emberek munkához jutását, életkörülményeinek javítását.

A kerekes székeket sportolásra is alkalmassá teszik a fõvárosi mûhelyben
A kerekes székeket sportolásra is alkalmassá teszik a fõvárosi mûhelyben

A mozgássérültek elhelyezkedését nem csak a cégek vonakodása nehezíti - sokuk inkább befizetendő adóként tekint a rehabilitációs hozzájárulásra, amelyet megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásával is kiválthatnának. Az esélyegyenlőség érvényesülése útjában gyakran maga a munkavállaló áll: különösen, ha nem megfelelő gyógyászati segédeszköze miatt még a részmunkaidő óráit sem tudja végigdolgozni, bár sokszor a cégek sem mérik föl, miként kellene átalakítani a környezetet. Különösen azok vannak kiszolgáltatott helyzetben, akik felnőttkorban hirtelen megrokkanva kevesebb segítséget kapnak ahhoz, hogy felismerjék: mi szükséges vagy sem ahhoz, hogy a továbbiakban a lehető legönállóbban éljék az életüket.

A Mozgássérültek Állami Intézetének (MÁI) alapítványa, az Addetur épp emiatt pályázott az utolsó Phare Access pályázatok egyikére: szerettek volna egy olyan rehabilitációs- és sporteszköz szervizt létrehozni, amely teljes körű szolgáltatásokat nyújt, és nemcsak a mozgássérült embereknek. Végül a Hargita Megyei Mozgássérültek Szövetségével közösen százezer eurót nyertek el a műhelyek létrehozására, berendezésére és felszerelésére.

A támogatásból a fővárosi szervizben három dolgozó, köztük egy mozgássérült kilenc hónapig tartó foglalkoztatását, valamint az erdélyi partnerszervezet műhelyében egy szakértő egyéves munkáját finanszírozzák. A csíkszeredai műhelyben elsősorban kerekes székeket szerelnek és tesznek ismét használhatóvá.

A Marczibányi téri szervizben a támogatás igénybevételével alkalmazottak mellett még két megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztat nyolc órában az alapítvány. A rehabilitációs- és sporteszköz műhely részben egészséges emberek által használt sporteszközöket szerel, fejleszt, de emellett a fogyatékos emberek által használható síbobokat, kerékpárokat, kerekesszékre csatlakoztatható kiegészítőket is gyárt. Az eszközök egyéni igényekre alakításában mozgásterapeuták segítik a műszerészeket. A műhely berendezésekor ügyeltek arra, hogy ott mozgássérültek dolgoznak majd: a szerszámokat úgy függesztették fel, illetve helyezték el, hogy kerekes székkel is elérhetők legyenek, és olyan asztalokat, munkapadokat szereztek be, amelyekhez gurulva is oda lehet férni.

- Uniós pályázati viszonylatban példátlanul gyorsan megvalósult a projekt: tavaly novembertől működik a műhely, s nemsokára kész lesz az az adatbázissal összekötött weboldal, amelyen az érintettek tájékozódhatnak szolgáltatásainkról, elérhetőségeinkről is - mondja Kogon Mihály, a MÁI igazgatója. A www.gurulo.hu oldalon a rehabilitációs és segédeszközöket kategóriákba besorolva, egy kereshető adatbázisba rendezték, ahonnan kölcsönözni és vásárolni egyaránt lehet majd.

A MÁI szakemberei - a kerekes székesek tapasztalatait is felhasználva - részt vesznek egy, a betegségek nemzetközi osztályozásához hasonló rendszer kidolgozásában is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által használt kategóriák alapján, amelyek a funkcióképesség, a fogyaték mértéke, illetve az egészség kritériumainak osztályozására (FNO) használatosak, mérik fel az egyén igényeit. A MÁI és az Addetur Alapítvány szakemberei közösen az FNO-n belül egy olyan kódrendszert is létrehoztak, amelyet kifejezetten a mozgássérült személyekre lehet alkalmazni.

Az FNO, a mozgássérültek funkcióképességének nemzetközi osztályozása még csak az első változatánál tart, bár Nyugat-Európában már elfogadott. - Ez a rendszer ugyanis - eltérően az OEP osztályozástól, amely leginkább azt méri, hogy a megváltozott munkaképességű emberek mire nem képesek - a megmaradt képességeket méri - ismerteti Kogon Mihály. Figyelembe veszi az egyén társadalomban való részvételének mértékét, a lakóhelye környezetét, az életkörülményeket, azt, hogyan tud eljutni dolgozni, s ebben milyen eszközök segíthetik.

Egyelőre az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben, valamint egy-két kórházban tesztelik az FNO osztályozási rendszert, amelynek jelentős gyakorlati haszna lehet. Az OEP is pontosabb adatokhoz jutna arról, mennyi és milyen segédeszközre van szükség, amelyeket finanszíroznia kell. - A fogyatékos emberek elhelyezkedését is megkönnyítené a rendszer széles körű alkalmazása, mivel így egyszerűbb lenne megállapítani, milyen mértékben kell az adott munkahelyet akadálymentesíteni ahhoz, hogy legjobb tudásuk szerint dolgozhassanak - teszi hozzá az igazgató.

A műhely még nem önfenntartó, az Addetur Alapítvány ezért a program augusztusi zárása után munkaügyi támogatásból, illetve pályázati támogatásból szeretné fenntartani a MÁI. Emellett szeretnék elérni, hogy a műhely OEP vényértékesítő lehessen. Azon is dolgoznak, hogy milyen jogi garanciákat tudnak majd nyújtani az általuk készített, átalakított termékekre, mivel sok esetben nincs dokumentálva, hogy az ügyfelek eszközei hogyan kerültek az országba: külföldi vásárlás, netán adomány formájában.

Egyelőre nincs arra vonatkozó egységes uniós szabályozás, hogy a gyógyászati segédeszközöket mennyi ideig használhatók. Hollandiában és Norvégiában például két-három év után kötelezően cserélni kell az egyszerűbb kerekes székeket. Sok országban a forgalmazóknak gondoskodniuk kell a használt eszközök újrahasznosításáról, és ezeket előszeretettel adományozzák a kelet-közép európai országok civil, vagy egyházi szervezeteinek.

Kogon Mihály
Kogon Mihály
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.