Helyet keres magának a kormány
Az új kormányzati negyednek metróközelben, tömegközlekedési csomópontban kell lennie, mert a sok ezer hivatalnok és az ügyfelek számára egyaránt könnyen megközelíthetővé kell tenni - állítják az ingatlanfejlesztők. Így merült fel a két pályaudvar, a Nyugati és a Rákosrendező mint lehetsé-ges helyszín. A Déli pályaudvar is képbe került, de annak lefedése irreális többletköltséggel és komoly műszaki problémákkal járna. Szakmai körökben tartja magát az a nézet is, miszerint a 4-es metró kelenföldi végállomása is ideális hely lehetne. A Lágymányosi-öböl is szóba került, de annak a közlekedési hálózata nagyon gyenge, és a metró is elkerüli, reálisabb lehetőségként jött szóba a Csepel-sziget északi csücske.
A negyed leendő helyének kijelölése amúgy ugyanolyan történelmi jelentőségű városfejlesztési döntés lesz, mint volt hajdan például az Akadémia székházának építése, amitől életre kelt a környék. Londonban van új keletű példa: a főváros irodáit a Tower Bridge túloldalán helyezték el, amitől felértékelődött a terület. Egy kormányzati negyed óriási fejlődést generálna, ezért a kulisszák mögött már zajlik a lobbizás, hiszen a döntés akár évszázadokra is meghatározhatja egy terület jövőjét, az ottani ingatlanárakat.
Az államigazgatás jelenleg fejedelmi nagyságrendű, iszonyú drágán működtethető területeken dolgozik. A belvárosi irodapaloták felújítására nincs pénz, és fenntartásuk jelentős kiadást jelent, eladásukból viszont tetemes egyszeri bevétele származhatna az államnak. Napvilágot látott sajtóhírek szerint 200 milliárd forint értékű ingatlanvagyonról van szó, melyben több műemlék ház is szerepel. A belvárosi épületekre az elképzelések szerint lenne bőven kereslet, hiszen kiéhezett a piac. A területen már régen elfogytak a beépíthető telkek, miközben a környéken jócskán felkúsztak a lakásárak. A patinás épületekben formálódó luxuslakások már a tervezőasztalról elkelnek.
- Az ingatlanos szemével nézve már nem olyan rózsás a kép - veti fel Hajnal István, a Biggeorge's-NV Ingatlanfejlesztő Zrt. vezérigazgatója -, mert a Belvárosban általános a parkolóhelyhiány, ami az irodaház-, a szálloda-, de a lakóházfejlesztést is alaposan megdrágítja. Egyelőre kevés a belvárosi fejlesztésekről szóló sikertörténet, ami van - mint például a Gresham-palotáé -, az is sok év alatt valósult meg. Ráadásul, amitől leginkább tartanak a piacon, a kormány egyszerre akar eladni több épületet, mintegy megfullasztva a kínálatot és csökkentve a remélt bevételt. Ez már az idén állítólag majdnem 100 milliárd forint lehet.
Az államapparátus által használt épületállomány nagy része néhány éven belül mindenképpen eladó lesz, mert bérelni olcsóbb egy korszerű irodaházat, mint felújítani - és nem számoltunk egy széles folyosóktól tátongó, nagy belmagasságú műemlék épület üzemeltetésének (fűtésének, világításának) többletköltségeivel. Ráadásul a bérelt iroda sokkal mozgékonyabbá teszi a rendszert, a szűkítés, bővítés, átszervezés így gyorsabban megvalósítható.
Már csak az a kérdés, hogy hová és mikor költözik az államigazgatás, valamint az, hogy mi lesz az elhagyott helyszínnel. A fővárosi szabályozási keretterv módosítását igénylő városfejlesztési koncepciót két helyszínre, a régi és az új területre el kell készíteni, ez legalább egyéves munka. Aztán ott van a helyi szabályozási terv kialakítása, ami újabb fél év. A tervezés, ami ugyancsak fél évet szokott igénybe venni, még csak ekkor indulhat, vagyis az építkezésig nagyjából két év telik el. Az építkezés pályáztatásokkal, közbeszerzési eljárással újabb két évet igényel. Vagyis ha holnap elkezdődnének a konkrét egyeztetések, akkor is négy év múlva készülhet el a negyed. Hogy milyen konstrukcióban, még az sem eldöntött. Szilvásy György kancelláriaminiszter ugyan felvetette, hogy a ppp-beruházáson is gondolkodnak, de annak egy piaci alapú bérlet esetében nincs értelme. Ppp-beruházásra akkor van szükség, ha a magánbefektető által felépített épületet nem lehet piaci áron hasznosítani, mert speciális tevékenységre épült, ilyen például egy konferencia-központ, bálterem vagy kollégium, esetleg börtön. Az irodaházakból álló kormányzati negyed elbírja a piaci bérleti díjakat, a magánbefektetők szemszögéből viszont bizonytalansági tényező, hogy a kormány nem kötelezheti el magát olyan hosszú távra, mint egy magáncég.
