Kisebb roham a magyar állampolgárságért
Az év első hat hónapjában negyedével többen igényeltek kilencven napnál hosszabb időre szóló magyarországi tartózkodási vízumot, és csaknem hasonló mértékben emelkedett a letelepedési kérelmek száma is - tájékoztatott Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója. A csaknem 15 ezer vízum több mint felét román, 14 százalékát ukrán állampolgároknak - többségükben határon túli magyaroknak - adták ki, hatszázalékos arányukkal a kínaiak is dobogós helyre kerültek. A letelepedési engedélyért folyamodó 5200 ember kétharmada szintén romániai volt. Hasonló a helyzet 23 ezer - vagyis a tavalyival csaknem megegyező számú - tartózkodási engedély iránti kérelemnél is: ezt szintén románok, ukránok és kínaiak igényelték a legnagyobb arányban.
A kérelmek száma azonban csak a múlt évhez képest nőtt, amikor az ügyforgalom jelentősen mérséklődött. Ennek okát a bevándorlási hivatal szakemberei sem tudják, de elképzelhető, hogy a visszaesésben a kettős állampolgárságról szóló népszavazás is szerepet játszhatott. Ezt látszik alátámasztani, hogy tavaly a honosítási, illetve visszahonosítási eljárást is harmadával kevesebben kezdeményezték, aminek első állomása a tartózkodási vízum, a második pedig a letelepedési - vagy tartózkodási - engedély. Valószínű tehát, hogy a potenciális kérelmezők kivártak, mert a referendum után a kormány az eljárás jelentős egyszerűsítését helyezte kilátásba.
Januártól a szabályok valóban megváltoztak, és ez kisebb ostromot váltott ki. Míg 2005-ben öszszesen 3900, az idén hat hónap alatt több mint 5100 honosítási kérelem érkezett. Ezek kétharmadát román, 12 százalékát ukrán, nem egészen tizedét szerb állampolgárok nyújtották be. Jól jártak, akik megvárták a jogszabályok módosítását, mert a tartózkodási vízum birtokában a határon túli magyarok azonnal letelepedési engedélyt kérhetnek - ehhez másoknak általában hároméves magyarországi tartózkodást kell igazolniuk -, és az országba való belépésüktől számított legfeljebb másfél év alatt az állampolgárságot is megszerezhetik.
Az Ukrajnában, Romániában, Szerbiában és Horvátországban élők - vagyis nem csak a magyar nemzetiségűek - számára öt évig érvényes, korlátlan számú beutazásra és tetszőleges idejű tartózkodásra jogosító nemzeti vízumot vezettek be, amit ugyancsak januártól lehet igényelni. Ez a vízum nem jogosít sem munkavállalásra, sem felsőfokú tanulmányok folytatására, fél év alatt egy híján mindössze csak ezret adtak ki belőle - mondta kérdésünkre a főigazgató. Nemzeti vízumot 370 szerb, ugyanennyi román, illetve 191 ukrán és két horvát állampolgár kapott. Végh Zsuzsanna szerint ezzel a lehetőséggel elsősorban a családi kapcsolatok ápolása céljából élnek.
Évente legalább 80-90 ezren kérnek három hónapot meghaladó időre szóló vízumot, illetve tartózkodási vagy bevándorlási engedélyt. A külföldiek száma az ország lakosságához viszonyítva mégis elenyésző. A bevándorlási hivatal legfrissebb adatai szerint mintegy 80 ezren letelepedtek, 43 ezren pedig tartózkodási engedéllyel élnek nálunk. Közöttük 60 ezer román, 12 ezer ukrán, valamint nyolc és fél ezer kínai van. A külföldiek aránya így alig haladja meg a teljes népesség egy százalékát, miközben például Ausztriában, Belgiumban és Németországban a lakosság nyolc-kilenc, Luxemburgban pedig 36 százaléka idegen állampolgár.
