A Hezbollah megüzente, hogy mit akar
"Ha (az izraeliek) akarják, Libanon egy héten belül vagy akár néhány napon belül (...) kész megkezdeni a libanoni foglyoknak és a harcosok holttestének a cseréjét a két izraeli katona hazatérésének fejében" - jelentette ki az al-Dzsazíra arab hírtelevíziónak a libanoni parlamenti elnök, akit a libanoni sajtó idézett.
Izrael nem fogja követelni a Hezbollah azonnali lefegyverzését a tűzszünetért - közölte egy magas rangú izraeli külügyminisztériumi illetékes névtelenül. Izrael csak azt akarja, hogy a nemzetközi erő a Hezbollahot tartsa távol a határtól és akadályozza meg, hogy a csoport újra feltöltse arzenálját Szíriából és Iránból érkező fegyverekkel.
A libanoni parlamenti elnök kapott megbízást rá, hogy Izraellelközvetett tárgyalásokat folytasson a fogolycseréről a tűzszünetlétrejötte után.
De tűzszünet egyelőre nem lesz. Az izraeli kormány elutasította az ENSZ-főtitkár helyettesének felhívását, aki háromnapos tűzcsendet kért, hogy a segélymunkások el tudják távolítani a harcok dél-libanoni körzetéből az öregeket, a gyerekeket és a sebesülteket, valamint élelmiszert, gyógyszert szállítsanak a helyszínre.
Izrael ezt arra hivatkozva utasította el, hogy márnyitott Libanonba be- és kivezető humanitárius folyosót. Egyben azzalvádolta meg a Hezbollahot, hogy humanitárius válságot próbál előidéznia segélyszállítmányok akadályoztatásával.
Tizennégy civil vesztette életét izraeli bombázásokban szombaton Libanonban, és további nyolc holttestet találtak országutak mentén a térségben - jelentette a libanoni rendőrség. Például egy hétfős családot - egy anyát hat gyerekével - temettek maguk alá egy lebombázott kétemeletes ház romjai Nabatíje város határában. A polgári védelmi erőkben dolgozó apa túlélte a támadást.
Két ENSZ-katona megsérült szombaton az izraeli légierő egyik dél-libanoni támadásában, míg északabbra lezárták az első számú libanoni-szíriai határátkelőt, miután Izrael heves támadást intézett a körzet ellen.
A palesztin kormány nem szövetkezik a Hezbollahhal
A palesztin elnök bejelentette: a kormánynak nem áll szándékában szövetkezni a Hezbollahhal az Izraelben bebörtönzött palesztinok és libanoniak elengedéséről folytatandó tárgyalásokon.
A palesztin kormányt adó Hamász radikális iszlám mozgalom a héten felvetette annak lehetőségét, hogy a két szervezet együtt próbálja meg kialkudni a foglyok elengedésének feltételeit a Hezbollah és a Hamászhoz kötődő szélsőséges palesztinok fogságában lévő, összesen három izraeli katona szabadon bocsátásáért.
Most a palesztin elnök azonban úgy véli, a két helyzet túlságosan különbözik ahhoz, hogy összehangolják a katonák elengedését.
Viszont elragadtatással beszélt Szajed Ali Hamenei ajatollah, Irán vallási és politikai vezetője a Hezbollah vezetőjéről, akit szerinte a világon mindenütt kedvelnek. Hamenei a venezuelai elnök előtt kifejtette: "libanoni nép és a Hezbollah bátor ellenállása az Amerika ellen lázadó arab és muzulmán nemzetek lelkületének a kifejeződése". A teheráni televízió szerint Hamenei annak a véleményének adott hangot, hogy "ma az összes nemzet támogatja a Hezbollahot".
Környezeti katasztrófa a háború miatt
A libanoni környezetvédelmi miniszter bejelentése szerint már eddig is 10-15 ezer tonna nyersolaj ömlött a tengerbe, ami a Földközi-tenger "vitathatatlanul legsúlyosabb ökológiai katasztrófáját jelenti".
A tengertől 25 méterre álló, július 14-én támadásnak kitett tartályok egyike már nem szivárog, de egy másik még mindig lángol, és félő, hogy felrobban.
A libanoni miniszter megjegyezte, hogy a nagy horderejű környezeti balesetek ezidáig mindig az óceánokat sújtották, most először terjed az olajár egy zárt tengerben. "Nem szabad illúziókat táplálni, a szörnyű következmények nem csak Libanont érinthetik, de a Földközi-tenger keleti medencéjének összes országát" - mondta. Az olajszennyezés most a libanoni tengerpartszakasz (220 km) egyharmadát érinti, a foltok a déli Dzsijétől az északi Tabardzsa és Sekka közötti partig terjednek. A miniszter szerint az északi irányú áramlatoknak köszönhetően Ciprust, Szíriát, Törökországot, Görögországot, de Izraelt is fenyegeti a szennyeződés. A Földközi-tenger ökoszisztémája súlyosan meg fogja sínyleni a történteket, és egyes fajokat a kihalás veszélye fenyeget - hangoztatta.
A miniszter úgy becsülte, hogy a libanoni partok megtisztítása - amely nyilvánvalóan csak a légitámadások után kezdődhet - 45-50 millió dollárba fog kerülni és eltart jövő nyárig.
Szemére vetette Izraelnek, hogy a tengeri blokád miatt képtelenség a csapás elleni küzdelemre kivezényelni az embereket.
Libanon - mondta - technikai segítségért folyamodott olyan országokhoz, amelyek korábban már elszenvedtek súlyos tengeri szennyeződést.
Kuvait máris 40 tonna koaguláló anyagot küldött a vizen lebegő olajfoltok megkötésére. Az Európai Unió pénteken ígérte, hogy anyagot és szakértőket küld a körzetbe.
Mint arról Szarráf beszámolt, a dzsijei kőolajtartályokat ért találatok légkörszennyezést is kiváltottak, s az pénteken elérte Bejrútot. A mérgezett felhő ez idő szerint 30 km hosszan húzódik.
(forrás: MTI)