A biztonsági kabinet ezek után csütörtökön úgy döntött, hogy nem kezd bele a nagyszabású szárazföldi offenzívába, de jóváhagyta 15 ezer tartalékos mozgósítását.

A döntés nagy port kavart az izraeli sajtó tudósítása szerint, főleg, hogy a hadsereg vezetése - az izraeli hagyományokkal ellentétben - érezhetően nem ért egyet a taktikában. Egyes szakértők annyira elképzelhetetlennek tartják a hadseregen belüli vitát, hogy azt egyenesen a Hezbollah megtévesztésére szánt manővernek tekintik. Pedig valószínűleg az áll a döntés mögött, hogy Izrael nem hagyja magát belerángatni egy Irak-féle gerillaharcba, ami a Hezbollah eredeti szándéka volt, és hatalmas győzelmet jelentene a síita szélsőségeseknek.

A Hezbollah részéről minden adott a gerillaháborúhoz. Izraeli katonák és szakértők szerint a Hezbollah fegyveresei a legmodernebb technikát használják, és az iráni, szíriai kiképzést követően, valódi hadseregként működnek, egységekbe tagozódva. "A Hezbollah nem egy egyszerű milícia, hanem tulajdonképpen az iráni különleges erők egyik ága" - mondta Alon Ben-David, a Jane's Defence Weekly biztonságpolitikai magazin izraeli szakértője. Ráadásul a terep a Hezbollah sajátja, van hátországuk. A fegyveresek a polgári lakosság közé vegyülnek, egyenruhát nem viselnek. Dél-Libanonban a Hezbollah (a vártnál bonyolultabb) bunkerrendszert épített ki, és polgári épületekbe rejtett fegyverraktárakat telepített. A Hezbollah húszfős csoportokban működik - magyarázza egy békefenntartó a Reutersnek. - El lehet venni a fegyvereiket, de nem lehet felbomlasztani a katonai szervezetet - tette hozzá.

A dél-libanoni keresztényeknek nem tetszik a Hezbollah jelenléte. "A házaink közül lőnek" - mondja Fayad Hanna Amar Bint-Dzsbeiltől egy kilométerre. Egy neve elhallgatását kérő nő mesélte a The New York Timesnak, hogy a Hezbollah fegyveresei megöltek egy férfit, aki megpróbált elmenekülni Bint-Dzsbeilből. A főleg keresztényekből álló dél-libanoni hadsereg viszont már nem tud segíteni Izraelnek, mert a zsidó állam kivonulásakor összeomlott.

Szakértők szerint mivel a háború rendkívül gyorsan kezdődött, Izraelnek gondot okoz a megfelelő mennyiségű és minőségű információ megszerzése is. Bint-Dzsbeilben a hírszerzés 30-40 Hezbollah fegyverest jósolt, valójában százan várták az izraeli gyalogságot. Az ott harcoló izraeliek szerint a Hezbollah bevette magát a házakba, a mecsetbe, beásta magát a földbe, és a fegyvereseken látszott, képesek bármikor életüket is feláldozni.

Izrael egyelőre nem tudta leállítani a Hezbollah Észak-Izraelre zúduló rakétáit sem. Egy izraeli tábornok elmondása szerint a katyusarakéták kilövésének helyszínét nehéz megállapítani. - Egy ember kell hozzá, aki kiviszi a rakétát a házából, fellövi, aztán 10 perc múlva már újra a házban van - magyarázza Jaakov Amidror. A tartalékos tábornok a "hivatásos" Hezbollah fegyveresek számát háromezerre becsüli, de többezren "segítenek be" a harcba.

Fontos előny, hogy a Hezbollahnak nem kell nyernie. Elég, ha bebizonyítja, hogy az izraeli hadsereg nem legyőzhetetlen. A látszatok igen fontosak a Közel-Keleten.

Elemzők szerint nem kerülhető el, hogy az izraeli hadsereg benyomuljon a Bekaa-völgybe, a Hezbollah fő bázisának számító vidékre, ha a szervezet ellehetetlenítése a cél. Feltéve, hogy még az a cél. Izraelnek mindesetre most időre van szüksége, és Washington a diplomácia útvesztőjében ezt egyelőre ki is harcolja neki.

George W. Bush amerikai elnök és Tony Blair brit kormányfő washingtoni sajtóértekezletükön bejelentették, hogy a jövő héten összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa és megpróbál határozatot hozni a libanoni konfliktusról. Az előkészítés érdekében ma visszatér a Közel-Keletre Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter. (Washingtoni tudósítónktól)