A cél a korszerűbb, takarékosabb sereg
- A honvédelmi miniszter politikai komisszárként most is Gyurcsány Ferenc utasításait hajtja végre - nyilatkozta a honvédelmi bizottság fideszes elnöke, Lázár János, aki nyilván arra utalt, hogy jönnek az újabb leépítések.
- A miniszter nem komiszszár, és nem leépítések következnek. Ellenkezőleg: a csapatokat - a mai nyolcvanszázalékos szinttel ellentétben - száz százalékig feltöltjük. Lázár úr különben azt is mondta: tarthatatlan, hogy a közel harmincezer fős tárcalétszámnak csak a fele dolgozik a csapatoknál. Dolgozunk rajta, hogy ez is megváltozzék, ami a haderőfejlesztés egyik alapvető feltétele. Azt, hogy a fejlesztések mely területeken valósuljanak meg, és milyen irányban folyjanak, a most formálódó tízéves védelmi tervben határozzuk meg, figyelemmel a nemzeti érdekekre és szövetségesi kötelezettségeinkre. A cél a hatékonyabb, takarékosabb sereg.
- De már van ilyen tízéves terv.
- Valóban készült ilyen 2004-ben, ám az azóta eltelt csaknem három év mérlege azt mutatja, hogy az ország az abban meghatározottnál kevesebb pénzt tudott a védelmi kiadásokra fordítani, ezért itt az ideje, hogy új tervet készítsünk. Mi történt eddig? Minden évben rendre elhalasztották az aktuális vállalások határidejét. Akkor vállaljunk annyit, amennyit teljesíteni tudunk. De azt teljesítsük.
- Azt mondta, be akarja fejezni a haderő-átalakítást. Ezt úgy kell érteni, hogy az egészet új alapokra helyezik?
- Azt mondtam, hogy ebben a ciklusban alakítom ki a haderő végleges szerkezetét. De hogy ez a struktúra milyen lesz - milyen új alakulatokat kell létrehozni, melyeket kell összevonni -, illetve milyen technikai fejlesztésekre lesz szükség, arról a védelmi terv kidolgozása során kell határozni. El kell dönteni például azt, hogy a haderőnek milyen képességekre van szüksége, és azokhoz milyen ütemben kell a feltételeket megteremteni.
- Azt is tudja, hogy ezt miből lehet megvalósítani? S biztos benne, hogy az ország a GDP két százalékát a hadseregre akarja költeni?
- A költségvetési kiadások jövőre csökkennek. Én nem többet akarok költeni, hanem a rendelkezésre álló támogatást hatékonyan felhasználni. Ami a hosszabb távú elképzeléseket illeti: a védelmi terv pénzügyi részét a konvergenciaprogram elkészülte után, arra alapozva állítjuk össze, hogy a terv reális és végrehajtható legyen. Korántsem bizonyos, hogy - tekintettel az unió bővítésére és más változásokra - valóban két százalékot kell szánni a védelmi kiadásokra. Visszatérve a "miből" kérdésére: számítunk a felesleges ingatlanokból, illetve a már nem használt eszközök felszámolásából befolyó pénzre is.
- Csakhogy a felesleges készletek jelentős része ócskavas.
- Egy része értékesíthető, másik része nem. De ha azokat megsemmisítjük, akkor nem kell költeni az őrzésükre, és nincs szükség telephelyekre sem. Úgy számolunk, 2007 végére sikerül megszabadulnunk a felesleges eszközöktől, és az ingatlanokat is igyekszünk mielőbb értékesíteni.
- Eladják a HM részvénytársaságait is?
- Egyelőre három, zömében katonai felszerelések gyártásával és karbantartásával foglalkozó társaság tőkeemeléses privatizációját vizsgáljuk. Tehát úgy adnánk el ezeket, hogy a vételárral a cég alaptőkéjét emelnénk, miközben ötven plusz egy százalék állami tulajdonban maradna. Ebből többletbevételünk nem lesz, viszont lehetőség lesz a cégek fejlesztésére.
- Mikor készül el a védelmi terv?
- Az év végéig, 2007 végéig pedig a haderő szerkezete is átalakulhat. Fontos része lesz, hogy előbb meghatározzuk: milyen módon álljon fel a honvédség parancsnoksága. Jelenleg rendkívül széttagolt az irányítási rendszer: hat középszintű parancsnokság van, így például egy külföldi misszió vezetőjének hat parancsnoksággal kell egyeztetnie. Tehát hiányzik a gyors reagáláshoz szükséges összhang és belső szervezettség. Ezért 2007 végéig egyetlen összhaderőnemi parancsokságot hozunk létre.
- Ez kétharmados támogatás nélkül nem megy. Van esély arra, hogy az ellenzék a kormány bármilyen javaslatára igennel voksoljon?
- Ezekről a kérdésekről beszéltem a honvédelmi bizottság ülésén is, arra emlékeztetve: kormányzati pozícióban mindenki hasonló megoldásban gondolkodott, s ideje, hogy ezt valóra váltsuk. És még valami: az összhaderőnemi parancsokságot nem Budapesten, hanem Székesfehérvárott és részben Veszprémben állítanánk fel.
- Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy nem bocsátanak el katonákat, nem számolnak fel egységeket, és nem zárnak be laktanyákat?
- Megismétlem: a csapatoknál létszámbővítés lesz. Nem kizárt persze, hogy valamilyen fegyverzet kikerül a hadrendből, és alakulatok is megszűnhetnek, de katona nem kerül az utcára.
- Egy öt-hat ezer fős leépítést mégis kilátásba helyeztek. Akkor vegyük sorra: ki megy, ki marad?
- A csapatoknál és a csapattámogató alakulatoknál most 15-16 ezer tiszt, tiszthelyettes és szerződéses katona szolgál, s a számuk szándékaink szerint 18-19 ezerre nő. Az összlétszám egyébként ma a minisztériummal és a háttérintézményekkel együtt 30 ezer, ami valóban 24-25 ezer lesz. Nézzük tételesen: az új és karcsúbb minisztériumi szervezet augusztus 1-jére áll fel. Ennél jóval nagyobb tételt jelent, hogy a tárca civil feladatait átadjuk a polgári közigazgatásnak. Nyolc ilyen terület van, például a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal, a katonai ügyészség és fogház, valamint a katonai légügyi hivatal. Az egészségügyi intézményhálózat is átalakul: elképzeléseink szerint a Központi Honvédkórház marad a HM-nél, de a többi létesítményt átveszi az egészségügyi tárca. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem pedig - a Rendőrtiszti Főiskolával való integráció után - a felsőoktatási intézmények lehetőségeivel fog rendelkezni. Összevonunk több háttérintézményt, mert nincs szükség a százezres sereghez méretezett öt logisztikai és négy pénzügyi szervezetre. Január elsejétől 38-ról 10-12-re csökken a hivatalok és a háttérintézmények száma. Az átszervezés mindazonáltal nem munkahelyek felszámolásáról szól. Vagyis: van, aki a polgári közigazgatásban fog dolgozni, van, aki valamelyik alakulatnál. Ha valakinek nem tudunk állást ajánlani, személyre szabott programokkal segítjük az elhelyezkedését.
- Más: ön az MSZP elnökhelyettese is, és a párt jövőre tisztújító kongresszust tart. Mire számít?
- Esélyt látok arra, hogy az MSZP életében a következő egy-két éven belül fontos politikai és szervezeti változások következzenek be. Az MSZP baloldali néppárt, és a kongresszus tétje, hogy megőrzi-e ezt a pozícióját. Ezért most a következő egy-két évtized legfontosabb társadalmi kérdéseire kell választ adni.
- Nem inkább a mostani megszorító intézkedéseket kell megmagyarázni?
- Azt tapasztalom, hogy amikor a szocialista párt az emberek életviszonyait befolyásoló döntésekre vállalkozott - nem elsősorban a mostani kiigazító intézkedésekre gondolok -, azokat a társadalom elfogadta. Ennek az a magyarázata, hogy az emberek igazságérzetével összhangban levő lépéseket tettünk és teszünk.
- Egy baloldali párttól mégis szokatlan, hogy - az ellenzéket idézem - folyton megsarcolja a népet.
- Erre azt tudom válaszolni, amit Churchill fogalmazott meg: "nem azt kell megtennünk, ami tőlünk telhető, hanem ami szükséges". Nekünk az államszocializmust kell modern piacgazdasággá alakítani.
- Sok meglepetésre a kongreszszuson nem lehet számítani, mert a párt elnöke valószínűleg Gyurcsány Ferenc lesz.
- A párton belül erősödőben van az az álláspont, hogy a kormányfő egyben viselje a felelősséget a pártért is. Én is osztom ezt az álláspontot.
- És ön?
- Ha támogatnak, szívesen vállalok újra vezető funkciót a pártban.
Zárógyakorlaton az afganisztániak
Semmilyen politikai döntés nincs az Európai Unióban, az ENSZ-ben vagy a NATO-ban egy esetleges, Libanonba telepítendő nemzetközi békeerőről, ezért az abban való magyar részvételt a kormány csak akkor tudja mérlegelni, ha ilyen döntési helyzet elé kerül - jelentette ki tegnap Szekeres Imre. A honvédelmi miniszter bejelentette azt is, hogy a jövő héten szerdán tartják az Afganisztánba készülő magyar katonák zárógyakorlatát Táborfalván. Afganisztánba több részletben utazik majd ki a magyar kontingens a következő hónapokban, hogy leváltsák a kint szolgáló társaikat. Szekeres Imre elmondta: szeptember közepén a holland honvédelmi miniszterrel látogat el Afganisztánba. A kormány június végén döntött arról, hogy hazánk Hollandiától két évre átveszi egy tartományi újjáépítési csoport működtetését. (Hírösszefoglalónk)
