Az 1961 óta független, egykori belga gyarmat Kongói Demokratikus Köztársaságban (volt Zaire) vasárnap tartanak elnök-, illetve parlamenti választásokat.

Noha nincs kifejezetten háborús helyzet, a keleti országrész a Human Rights Watch jogvédő szervezet szerint „emberjogi katasztrófaterület”. Kongói beszámolók szerint a helyzet kifejezetten feszült, a Radio Trottoir, az „utca rádiója” azt a rémhírt is szétkürtölte, hogy az EU-csapatok lőtték Jean-Pierre Bemba, az államfői posztért induló egyik alelnök választási irodáját. Az összecsapások részeként két rendőr, s gránátáttámadásban két csecsemő is életét vesztette. A közel két és félmillió negyzetkilométeres, hazánknál huszonötször nagyobb országban azonban nehéz általánosítani. – A fővárosban, az önmagában hétmilliós Kinshasában mindez talán erősebben jelentkezik – mondta lapunknak a helyszínről Olajos Péter európai parlamenti képviselő (MDF), választási ellenőr, aki korábban Libériában és Kirgizisztánban kísérte figyelemmel a nemzetközi normák betartását.

Az elnökválasztás nagy esélyese Joseph Kabila jelenlegi államfő, ám valószínű, hogy egyelőre nem szerez abszolút többséget, s az október közepi második megmérettetésre kényszerül.

Vasárnap döntenek viszont az ötszáz parlamenti képviselőről; a helyekért közel tízezren versengenek. – Kinshasában van olyan körzet, ahol nyolcszázan indulnak, s hat A3-as lap kell a felsorolásukhoz – mondja Olajos Péter, aki maga is a fővárosban lesz megfigyelő.

Az EU - a demokratikus Kongó melletti elvi kiállás mellett - azt az egymilliárd eurót (270 milliárd forint) is félti, amit eddig az ottani politikai átmenetbe fektetett. A 18 ezres ENSZ-kontingens mellett némileg eltörpülő európai uniós csapatok gerincét 780 fővel a németek adják; a potsdami műveleti központban két magyar törzstiszt is szerepet kapott. Az EU számára a legfontosabb, hogy Kinshasa se a kilenc éve megdöntött Mobutu Sese Seko alatti egyeduralomba, se az azt követő háborús zűrzavarba ne essen vissza. 1998 és 2003 között négymilliónyian lettek az öldöklések áldozatává, az országon belüli konfliktus térségi háborúvá szélesedett. Másfél millióan földönfutóvá váltak, miközben a ruandai népirtás előli menekültek egyébként is felduzzasztották ezt a csoportot. A jelenlegi elnök apját, a puccsal hatalomra jutó Laurent-Désiré Kabilát öt éve megölték.

Brüsszel