A szervezet a törvény megsemmisítését kéri, mivel álláspontja szerint a jogszabály több ponton sérti az Alkotmányt. Az egyesület honlapján közzétett indítvány szerint a törvény az esetek  többségében nem jövedelmet és/vagy vagyont adóztat, s így elvonja a hitelezők követeléseinek fedezetét, ezen keresztül azok potenciális vagyonát, ami kisajátítás.

A házipénztáradót alkotmánysértőnek tartják azért is, mert a készpénznek egy diktált mérték feletti megadóztatásával korlátozza a gazdasági versenyszabadságot és előnyben részesíti a bankokat. Az adót ugyanis csak akkor lehet elkerülni, ha a pénzt az adóalany minden esetben felveszi a bankszámlájáról a készpénzkifizetésekhez, majd ugyanazon a napon befizeti a bankba a korlát feletti összeget, ami bankköltséggel jár.

Az adótanácsadók szerint az alaptörvénnyel ellentétes az is, hogy a jogszabály a készpénzt attól függően minősíti adóztathatónak (ezzel jövedelemnek és/vagy vagyonnak), hogy milyen típusú  vállalkozó birtokolja, illetve a készpénz milyen tevékenységet végző társasági adóalanynál áll rendelkezésre.

A jogalkotó valóságos célja nem a készpénzforgalom visszaszorítása, hanem az osztalékfizetés halasztásával élő adóalanyoknál egy vagyonnak nem minősülő házipénztári összeg (készpénz) kvázi "osztalékadóztatása" volt, ezt azonban a törvényben nem ekként jelenítette meg, ami az adótanácsadók álláspontja szerint a demokratikus jogállam deklarációjába ütközik.

Az adótanácsadók nem vitatják, hogy lehetnek (vannak) olyan vállalkozások, amelyek megkerülik az adójogszabályokat, és a készpénzt fiktíven mutatják ki könyveikben, egy jogállamban azonban szerintük nem elfogadható, hogy a kollektív bűnösség alapján  korlátoznak, ahelyett, hogy olyan gazdasági és ellenőrzési viszonyokat teremtenének, amiben nem lehetne ezzel visszaélni.

Az egyesület az indítvány indoklásában egyebek mellett emlékeztet a korábbi készpénzkorlátozást alkotmányellenesnek minősítő alkotmánybírósági határozatra, amely megfogalmazza: "Noha az államnak a piacgazdaság viszonyai között is megvan az a joga, hogy jogszabályok segítségével beavatkozzék a gazdasági folyamatokba, ez irányú joga nem korlátlan. Az semmiképpen nem tartozik bele, hogy a piacgazdaság tényleges viszonyait figyelmen kívül hagyva, a rosszhiszeműség vélelméből kiindulva, tetszése szerint szabályozza a gazdasági életet, tekintet nélkül arra, hogy a kellően át nem gondolt szabályozás kiket és milyen mértékben sújt  joghátránnyal."

A házipénztáradóról szóló törvényt a közelmúltban fogadta el a parlament. A jogszabály az üzletmenet által indokolt mértéket meghaladó állományra (300 ezer forint felett, amennyiben ez nagyobb az éves forgalom 0,8 százalékánál) vezet be 20 százalékos adót, így kívánja megakadályozni a rendellenes házipénztár-használatot. A hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak nem kell megfizetniük az adót. A korábban felhalmozódott házipénztárat kedvezményes, 10 százalékos adó megfizetésével lehet felszámolni.

(MTI)