Ráhajtanak a bioüzemanyagra
Biodízel-alapanyag előállítására alkalmas üzemet hoz létre a Mol komáromi telephelyén az osztrák Rossi Beteiligungs GmbH-val közösen - jelentették be tegnap. A cégek a 4,5 millió euró alaptőkével létrehozott Rossi Biofuel Zrt. keretein belül évi 150 ezer tonna kapacitású üzemet építenek 30-40 millió euróból. A gyár 2007 novemberében kezdi a próbaüzemet, és várhatóan 35-50 embernek ad munkát. Az üzem repcéből, napraforgóból és használt sütőolajból készít biokomponenst. A Mol komáromi üzeme a vízi és vasúti szállítási lehetőségek, illetve a százhalombattai finomítóhoz vezető csővezeték miatt tűnt ideális helyszínnek.
A 75 százalékban osztrák, 25 százalékban a Mol tulajdonában lévő új cég öt éven keresztül 120 ezer tonnát a Molnak szállít, 30 ezer tonnát pedig külföldön értékesít. A Mol teljes igénye a biodízel-komponensből évi 200 ezer tonna. A tervek szerint a Rossi Biofuel 120 ezer tonnáján túl további 40 ezer tonnát vásárol majd négy magyar cégtől, a fennmaradó mennyiséget pedig Szlovákiából szerzi be. (A négy magyar külső beszállító a bábolnai Ökoline Kft. felújított üzeme, a gyöngyösoroszi Envirocomplex zöldmezős beruházással létrejövő egysége, a Közép-Tisza MG kunhegyesi egysége és az Inter-Tram Kft. mátészalkai létesítménye.)
A tervek szerint a Mol-kutaknál 2008-tól már 4,4 százalékos biokomponens-tartalmú gázolajat is lehet tankolni.
Thernesz Artúr, a Mol fejlesztési igazgatója az MTI-nek kifejtette, hogy a biokomponenst tartalmazó gázolajat tankoló autósok 2-3 százalékkal kevesebb szén-dioxidot juttatnak majd a légkörbe, mint amennyit a hagyományos gázolajjal tennének. A jelenlegi szabványok legfeljebb 5 százalék biokomponens belekeverését engedik meg gázolajba. A Mol több olajtársasággal együtt lobbizik azért, hogy ez az arány 10 százalékra emelkedjen. A magyar autópark ugyanis szakértők szerint ilyen keverési arányt a motor átállítása nélkül elbírna.
A Mol egyébként 2005 óta gyárt biológiai eredetű alkoholból üzemanyag-adalékot, amelyet bekever a benzinekbe. Jelenleg a cég által forgalmazott benzinek 70 százaléka tartalmaz négy százalékban bioalkohol-származékot.
A hazai bioüzemanyag-felhasználás fellendülésében mások is üzletet látnak. (Etanolgyártás már folyik Magyarországon, például a Hungrana és a Győri Szeszgyár üzemeiben, és egyre-másra jelentik be az új gyárépítéseket.) A múlt héten a svájci United Biofuels állapodott meg a mohácsi önkormányzattal egy 70 millió euróból épülő gyár megvalósításáról. A 2007 végén induló termelés során évente 100 ezer tonna bioetanolt készítenének 300 ezer tonna kukoricából. A svájci cég a mohácsi helyszínt a konkurense elől halászta el, hiszen Európa legnagyobb etanoltermelőjének hazai cége, a SEKAB Bioenergia Magyarország Zrt. négy gyárat akar építeni 380 millió euróból. Gönyűn, Marcaliban és Kabán létesít gyárat, a negyediknek kell most új helyszínt keresni. A magyar gyárakban évente összesen másfél millió tonna gabonát (főként kukoricát, illetve kisebb részben búzát) kívánnak feldolgozni, továbbá 600 ezer tonna biomasszát és mintegy 60 ezer tonna szerves hulladékot is felhasználnak a gyártáshoz. Az üzemek évente 480 ezer tonna etanolt állítanak elő.
