Az utóbbi két évben heves vita bontakozott ki a körül, hogy vajon a kommunista párttag Ságvári Endre ellenállása jogszerű volt-e vagy sem az őt letartóztatni kívánó csendőrökkel szemben. Ebbe a vitába szólt bele az LB ez évi ítélete, amely szerint a per, amely 1959-ben a Ságvári ellen eljáró egyik csendőr ellen indult, törvénytelen volt, jogszerű volt viszont Ságvári igazoltatása, s jogszerűtlen az antifasiszta ellenálló fegyveres védekezése. Az ítélet nyomán újabb vita robbant ki.

E polémia dokumentumait összegzi a tegnap bemutatott kötet, amelynek címe: A Ságvári-dosszié, alcíme: A Legfelsőbb Bíróság és a jogállam. A Krausz Tamás, Léderer Pál és Tamás Tibor által szerkesztett, a Pannonica Kiadó, illetve az Eszmélet Alapítvány által megjelentetett mű az antifasizmus aktuális problémáival foglalkozik. A Kossuth Klubban tartott könyvbemutatón Krausz Tamás elmondta: az LB ítélete nem előzmény nélküli. A rendszerváltás óta a kommunizmus és fasizmus azonos módon történő kezelése, a munkásmozgalmi jelképek betiltása ezt megfelelőképp illusztrálja.

Sipos Péter történész szerint ma Magyarországon a jog olykor szinte rutinszerűen mentegeti a fasizmust. Az LB ítélete fölmenti az 1944-es német megszállás után hatalomra került Sztójay-kormányt, s ilyenképpen jogállaminak minősíti azt. A könyvbemutatón Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette: nem egyrészt-másrészt véleményt kíván nyilvánítani, hiszen baloldali kormányt képvisel. Elfogadhatatlan minden olyan törekvés, ami arra irányul, hogy mentséget találjon a fasizmusra. Ságvári ügye és a per továbbra is vita tárgya marad, amitől a kormány távol tartja magát - hangsúlyozta.

A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége tegnap megkoszorúzta Ságvári emléktábláját