Választójogok 2032-ig
A Fehér Ház kertjében, hatszáz díszvendég előtt írta alá George W. Bush az 1965-ös választójogi törvény ideiglenes cikkelyeinek meghosszabbítását. Az eredetileg Lyndon B. Johnson elnök által elfogadtatott jogszabály déli feketék milliói előtt nyitotta meg a politikai részvétel lehetőségét azzal, hogy eltörölte a szavazókat az urnáktól eltiltó vagy elijesztő helyi törvényeket. Az állandó cikkelyek tiltják például a választási adót vagy az írástudást ellenőrző tesztet. Az ideiglenes rendelkezések szerint összesen kilenc államnak és további hét állam egyes megyéinek kell engedélyeztetnie minden, a választójoggal kapcsolatos döntést, akár egyetlen szavazókör áthelyezését a szövetségi igazságügyi tárcával. Bush texasi kormányzóként még kifogásolta, hogy mindez az ő államát is érinti. Fivére, Jeb Bush most Florida kormányzója, és a törvény egyes megyékre ott is vonatkozik.
A helyzet további iróniája, hogy a választójogi törvény maga is választási játszma része: a lejáró cikkelyeket elég lett volna jövő nyáron meghosszabbítani, ám a törvényhozási többségüket féltő republikánusok sikert akartak felmutatni a novemberi választások előtt. Főleg a fekete és spanyol ajkú szavazók körében van szükségük erősítésre, mert ezekben a rétegekben Bush minden erőfeszítése ellenére visszaesett a konzervatívok népszerűsége. A hosszabbítást ugyanakkor kizárólag jobboldalról érték támadások: egyes képviselők ki akarták venni saját államukat a szövegből, mások az angol nyelv védelmét hangoztatva azt kifogásolták, hogy a törvény kétnyelvű szavazócédulákat ír elő ott, ahol magas a spanyolul beszélők aránya. A törvény a képviselőházban csak 33 ellenszavazattal, a szenátusban pedig 98:0 arányban ment át. Legközelebb 2032-ben kerül elő, akkor járnak le újra az ideiglenes cikkelyek.
A hosszabbítás gondolatát váratlan helyekről is támogatták. A liberális körök által sokat támadott Wal-Mart áruházlánc, amely elsősorban a republikánus politikai körökkel ápol jó kapcsolatot, elsőként, még tavaly nyáron vetette fel a kérdést. Arra hivatkozott, hogy nemcsak az amerikai feketék és a spanyol anyanyelvűek legnagyobb munkaadója, de vásárlói közül is sokan ezekhez a kisebbségekhez tartoznak, s a cég szívén viseli a jogaikat. A Wal-Mart több százezer dollárral járult hozzá a fekete és a latino lakosság választási aktivitását növelő kampányokhoz.
Jogvédők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az Egyesült Államok négy és fél millió polgárától ma is megtagadják a választójogot: az 50-ből csupán 16 államban szavazhatnak a büntetésüket letöltött elítéltek. Ezért a fekete férfiak 13 százalékának most sincs joga részt venni a választásokon.
