A Biztonsági Tanács csütörtökön újra összeül és megkísérel egyetértésre jutni az ügyben - közölte Jean-Marc de La Sabliere francia ENSZ-nagykövet, a BT soros elnöke a testületnek helyi idő szerint szerdán a világszervezet New York-i székházában tartott ülése után.

A diplomata elmondta, hogy a BT-tagok egyhangúlag megállapították, hogy a Biztonsági Tanács felelőssége kiterjed a világszerte dolgozó ENSZ-békefenntartók biztonságára. A tagállamok nem jutottak viszont egyetértésre a libanoni bombázás minősítését illetően: a vita többek között akörül folyt, hogy "támadásnak" vagy "szándékos támadásnak" nevezzék-e a libanoni ENSZ-erők (UNIFIL) megfigyelő állását ért légitámadást.

Az izraeli hadsereg kedden bombázta az UNIFIL-nak a libanoni-izraeli határ közelében fekvő Kiam városában létesített megfigyelő állását, aminek következtében négy ENSZ-megfigyelő - egy osztrák, egy finn, egy kanadai és egy kínai - életét vesztette.

Per háború bűnök miatt

Háborús bűnök miatt pert indít az izraeli vezetés ellen egy libanoni származású belga család - közölte a Le Soir brüsszeli lap. Ali Abdul-Sater és felesége - három gyerekükkel együtt - éppen vakációjukat töltötték Libanonban, amikor megindult az izraeliek támadása. Menekülniük kellett, s végül sikerült is átjutniuk Szíriába, de mindaz, amit átéltek, sokkolta őket, s ráadásul bejrúti lakásuk is elpusztult a bombázások miatt.

De a panaszukban nem csak saját esetükkel foglalkoznak, hanem általában az izraeli akcióval: szándékos emberöléssel, javak lerombolásával, emberek menekülésre késztetésével vádolják a zsidó állam politikai és katonai vezetőit, név szerint Ehud Olmert kormányfőt, Amir Perec védelmi minisztert és Dan Haluc vezérkari főnököt.

A lap egyébként úgy tudja, hogy mások is készülnek hasonló beadványok benyújtására Belgiumban. Erre az ad lehetőséget, hogy az országban 1993 óta érvényben van egy törvény a belga bíróságok egyetemes illetékességéről. E jogszabály értelmében háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával Belgiumban eredetileg bárkit felelősségre lehetett vonni - még akkor is, ha semmi köze nincs ehhez az országhoz. Ezt a lehetőséget kihasználva egyes arab személyiségek - belga ügyvédek segítségével - néhány éve megpróbálták a vádlottak padjára ültetni Ariel Saron akkori izraeli miniszterelnököt, felelőssé téve őt két libanoni menekülttáborban történt, jóval korábbi mészárlásokért.

Mások idősebb George Bush egykori amerikai elnök, Colin Powell volt külügyminiszter, Dick Cheney alelnök és más amerikai vezetők ellen tettek feljelentést az 1991-es öbölháborúban elkövetett bűncselekményekért. Mindez alaposan megrontotta Belgium viszonyát az Egyesült Államokkal és Izraellel - ezért 2003-ban a brüsszeli parlament módosította a törvényt, s belga bíróságok immár csak akkor illetékesek ilyen ügyekben, ha vagy az áldozat, vagy a perbe fogott személy belga állampolgár, illetve legalább 3 éve Belgiumban lakik.

Ebből a szempontból a beadvány jogszerűnek tűnik. Olmert kormányfőt és védelmi miniszterét azonban tisztségük miatt mentelmi jog védi, így legfeljebb a vezérkari főnököt fenyegeti az eljárás. Feltéve, ha a belga igazságügyi szervek valóban elszánják magukat annak megindítására...

Az egyetemes joghatóság túl széles értelmezése nemcsak a belga-izraeli kapcsolatokat helyezte a mélypontra, de más országokkal is diplomáciai bonyodalomba sodorta a királyságot. Időközben a törvényt módosították, leszűkítve a perelhetőség feltételeit. Mivel a mostani felperesek belga állampolgárok, ráadásul személyes érintettségre is hivatkoznak, a jogalap nem kérdéses.

(forrás: MTI, Szőcs László, brüsszeli tudósítónk)

Az ENSZ megfigyelõposzt, melyet támadás ért Kiamban