Megelégedéssel nyugtázták tegnap a londoni elemzők Veres János pénzügyminiszter keddi bejelentését az autópálya-építés költségeinek a büdzsén belül történő elszámolásáról, illetve a költségvetési hiány-tervek ennek megfelelő korrigálásáról, valamint evvel összefüggésben a 2010-es euróbevezetési céldátum majdhogynem hivatalos feladásáról. (A miniszter ugyanis már nem nevezte célnak a 2010-es bevezetést, igaz azt sem mondta, hogy már más lenne az időpont). Meglepetést sem a hazai, sem a nemzetközi befektetői körökben nem okozott a három évre mintegy 350 milliárd forintos kiadásnövekedést jelentő sztrádatétel beemelése. Meglátszik ez a forint-euró árfolyam alakulásán is: míg tegnap a hiánycél kiigazításának hírére hirtelen gyengült a magyar fizetőeszköz, azóta a 272,20-272,80-as tartományban mozog - a kurzus már egy ideje tartalmazza az államháztartási hiánycél emelkedésének felárát.

A londoni elemzői körök nagyjából hitelt adnak a kedden kiadott új hiányszámok teljesülésének - ami az idei évet illeti. Kiemelik, hogy az autópálya-költség egészének beemelése javítja a költségvetési politika átláthatóságát, csökkenti bizonytalanságát, ugyanakkor aláhúzzák, hogy a hiányterv gyakori felülvizsgálata aláássa a költségvetési tervezés hitelességét.

A JP Morgan befektetési csoport szerdai elemzésében 2006-ra a GDP 10,3 százalékának megfelelő államháztartási hiányt jelez előre - ez 0,2 százalékponttal múlja felül a kormány nyugdíjkorrekciós tétel nélkül számolt, mostani 10,1 százalékos prognózisát. A Goldman Sachs befektetési csoport 2006-ra a GDP arányában mért 10 százalékos hiánnyal számol, akárcsak a Dresdner Bank londoni befektetési részlege. A jövő évi deficitet illetően viszont már kevésbé fedi egymást a kormány - nyugdíjkorrekció nélkül számolt - 5,8 százalékos, és a londoni elemzők 6,2-6,4 százalékos elképzelése. A különbség tovább nő a 2008-as hiánytervet illetően: míg a kormány - nyugdíjkorrekció nélkül - a GDP 3,3 százalékát elérő deficitet prognosztizál, a JP Morgan 6 százalék körüli, a Dresdner Bank elemzői részlege pedig 4,6 százalékos hiányt vár.

Az euró bevezetését egyöntetűen 2013-2014-re teszik az elemzők, amit többek között a 2010-es választásokban rejlő költségvetési kockázattal indokolnak. A Goldman Sachsnál megjegyzik: vélhetőleg a hivatalos euró bevezetési menetrendben 2011-2012-es dátumot jelöl majd meg a kabinet. Barcza György, az ING Bank elemzője szerint középtávon negatívan befolyásolhatja a költségvetési folyamatokat, ha a kormány nem jelöl meg konkrét eurócsatlakozás céldátumot, hanem az csak a makrogazdasági mutatóknak a következő évekre megadott értékéből lesz kikövetkeztethető. A pénzügyminiszter ígérete szerint a szeptember 1-jéig Brüsszelnek benyújtandó konvergenciaprogramban szerepel majd a dátum. Barcza ugyanakkor hangsúlyozza: a hivatalos euró-bevezetési menetrendben csak három évre előre kell megadni és precízen alátámasztani a terveket, így könnyen előfordulhat, hogy 2009-re ismét az idén év elején látott irreális hiányszámhoz hasonló mutatóval rukkol elő a kormány. A rákövetkező évben pedig országgyűlési választások lesznek, vagyis megismétlődhet az idei tervezési malőr. Rövid távon a mára jelentősen megtépázott befektetői bizalom akkor javulhat valamelyest, ha az idei költségvetési hiány - a nyugdíjkorrekciós tétel nélkül - a GDP 10 százaléka alatt marad - teszi hozzá Barcza. Az eddig a költségvetésben el nem számolt tételek között ugyanis még akad olyan, ami tovább növelheti a hiányt, ha bekerül a büdzsébe. A MÁV és a BKV 100 milliárdos nagyságrendre rúgó adósságállománya például ilyen.