Újra drágul a baromfi
A madárinfluenza átalakítja a magyar baromfiágazatot. A gyengébb lábakon álló feldolgozók számára végzetes csapás volt, hogy veszedelmes állatbetegség hírét véve, a fogyasztási pánik idején kevesebbet vásároltak, s a túlkínálat miatt az árakat is csökkenteni kellett. Mások, súlyos veszteségek árán ugyan, de bizakodva élhetik túl a madárinfluenza első jelentősebb támadását. Számukra kedvező lesz, hogy a piaci szereplők másik része eltűnik. Magyar József, a szentesi Hungerit Rt. vezérigazgatója elmondta: Münchenben, német kereskedőkkel tárgyalva kiderült, hogy a magyar vízi szárnyasok piacának használt, hogy a Bács-Kiskun megyei betegség miatt több százezer madarat "kivontak" a forgalomból. A mérsékelt hiány miatt korrekt árakon lehet Németországban kacsát és libát eladni. A Hungeritnek a zárlat alá vont régióban 118 ezer szárnyasa volt, ám a baromfinevelést a betegség idejére Békés megyébe átcsoportosították. Most már arra készülnek, hogy a Kiskunmajsa környékén, ha ismét szabad lesz, újrakezdik.
De, ahogy Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke munkatársunknak elmondta, itthon is kezd helyreállni a kissé megcsappant fogyasztás. Magyarországon leginkább a csirkefogyasztás esett vissza. Az ágazat szereplőinek fontosak az árak is, az elnök hozzátette, hogy már harmadik hónapja 20 százalékkal visszafogták a csirketermelést, ez nem maradt nyom nélkül, mert a túlkínálat miatt 20 százalékkal kényszerből csökkentett árból húsvétkor "visszaszereztek" 10-et, a napokban újabb 5-öt és a kereskedőkkel folytatott ártárgyalások után úgy tűnik, hogy augusztus elején elérik a tavalyi árakat.
A baromfiágazat szereplői már a zárolt területen a szárnyastartás újraindítására készülnek. Süth Miklós országos főállatorvos Kiskunmajsán kedden azt mondta: ha nem történik újabb madárinfluenzás megbetegedés, akkor két hét múlva feloldható lesz a Bács-Kiskun megyében kialakított védőkörzetben a zárlat. Ezt követően a Baromfi Terméktanáccsal közösen elfogadott előírások kialakítása után lehet baromfit újratelepíteni a madárinfluenzával sújtott területre. A megállapodás olyan kötelező szakmai, technológiai minimumot tartalmaz, amely csökkenti a betegséget hordozó vadmadarak és haszonmadarak találkozását. Az előírások szerint csak a regisztrált és a megyei állategészségügyi állomás által elfogadott telepeken lehet újratelepíteni az állatállományt.
Az állatorvosok a madárinfluenza miatt nyolcmillió baromfit vizsgáltak meg 5500 telepen és udvarban. Vizsgálataik során 517 kártérítési bizonyítványt állítottak ki, több mint 717 ezer állatot semmisítettek meg, melynek értéke meghaladja a 623 millió forintot. Eddig 272 állattartó már elfogadta a kártalanítás összegét.
Molnár Zoltán a Bács-Kiskun megyei Állat-egészségügyi Állomás vezetője elmondta: a legutolsó megbetegedés után 30 napnak kell eltelnie, hogy a zárlatot felszámolhassák. A legutolsó madárinfluenzás szárnyast július 16-án találták Jászszentlászlón. Megtudtuk azt, hogy a megbetegedések környezetében, egy 50 négyzetkilométeres körzetben jelenleg egyetlen baromfi sincs, pedig itt 1,5 milliót tartottak. A szárnyasok egy része az ATEV-telepen végezte, a fertőzött baromfiudvar három kilométeres körzetében lévő, az állatorvos által egészségesnek talált szárnyasokat zárt vágásra küldték, s ezek húsát a hőkezelés után, újabb ellenőrzés és forgalomba lehet hozni. Megtudtuk, hogy a kijelölt kiskunmajsai, kiskunhalasi és szentesi feldolgozókban rendben elvégezték ezt a munkát. A pecsenye kacsa és lúd esetén kár nem érte a gazdát, mert ezeket általában elősütve hozzák forgalomba. A hízott madarak egy részét azonban megsemmisítésre az ATEV-hez kellett küldeni, mert a hőkezelés, például sütés során ehetetlenné válnak.
A megyei főállatorvos beszámolt arról is, hogy a betegséggel érintett Kiskunmajsa, Bodoglár, Bócsa, Szank, Móricgát, Kiskunfélegyháza és Jászszentlászló egy része, Petőfiszállás, Pálmonostora, Csólyospálos, Kömpöc, Harkakötöny és Tázlár melletti három kilométeres védőzónákon kívül voltak olyan "közbezárt" területek, ahonnan elvileg kiszállítható volt a baromfi. A hatóság azonban nem kockáztatott, s a mintegy 260-280 ezer szárnyast zárt feldolgozásra küldték. Molnár Zoltán szerint a tulajdonosokat nem érte kár, ugyanis a madarak egy részét már úgyis le kellett volna vágni.
