Elektronikus számlát tessék!
Az áfacsalások történetében nem új keletű módszer az, amikor egy vállalkozó az ügyfélkör kiépítését követően úgy dönt, a jövőben megspórolná magának a közteherviseléssel együtt járó anyagi ráfordítást, és hivatalosan megszünteti a cég adóalanyiságát (visszaadja az adószámot), miközben megszokott partnereinek továbbra is dolgozik és számláz. Az ilyen vállalkozásból származó számla áfatartalmát a partnercégek visszaigénylik. A legtöbb esetben csak az adóhatósági revízió során derül fény arra, hogy ezt jogtalanul tették, minthogy a számla kiállítója nem volt adóalany.
Egyelőre az áfaalanyok listáját teszi közzé honlapján az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (Apeh), amivel voltaképpen ellenőrizhető a számlakibocsátó cégek adóalanyisága. Az adócsomag újabb eszközt adna a cégek kezébe az ilyen csalások kiszűréséhez. A jogszabály szerint a pénzügyminiszter útmutatásának megfelelően a jövőben nyilvánosan elérhetők lehetnek az adóhatóság honlapján egyes számlatömb-forgalmazással kapcsolatos adatok. Az úgynevezett szigorú számadású nyomtatványok (ilyen a számlatömb és a nyugta is) forgalmazásával, nyilvántartásával és adóigazgatási azonosításával kapcsolatos kérdéseket a pénzügyminiszter rendeletben szabályozza majd, a jogszabály jelenleg közigazgatási egyeztetésen van - tudtuk meg a szaktárcától. Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke szerint a közzétételt csak úgy lenne értelme kiterjeszteni a nyomtatványforgalmazási adatokra, ha a hatóság nem csupán az Apeh által kiadott számlatartományokat hozná nyilvánosságra (vagyis, hogy milyen sorszámú számlákat tartalmaz egy legálisan forgalomba került tömb), hanem azt is, hogy az egyes számlatartományú tömbök mely - adószámával is azonosítható - gazdálkodóhoz kerültek. Ez utóbbi listával a nyomtatványforgalmazók áfabevalláshoz csatolt adatszolgáltatása alapján ma is rendelkezik az Apeh. Zara hozzátette: felvetődik a kérdés, hogy ha az adózók a kapott számla érvényességét (illetve a partnercégek adóalanyiságát) ily módon ellenőrizhetik, egy revízió során vajon elegendő lesz-e ezen formai követelmény megléte a visszaigénylés jogosságához. A rendszer ugyanis nem zárja ki, hogy formailag rendben lévő számla tartalmi szempontból legyen fiktív, vagyis ne álljon mögötte valós teljesítés. E nyomtatvány-nyilvántartás közzététele mindenesetre lehetőséget adna arra is, hogy az Apeh a már megszüntetett, illetve fiktív adószámmal, érvénytelenül számlázó cégek adatait is feltegye honlapjára - jegyezte meg Zara.
Az persze még egy hatékony közzétételi rendszer esetén sem biztos, hogy az áfaalanyok jelentős része igénybe is venné a szolgáltatást. Nyomtatványértékesítők szerint sokan azzal sincsenek tisztában, hogy a cégvezetők kizárólag a saját cég nevére és adószámával vásárolt számlatömböt használhatnak. Így nyilván az sem egyértelmű, hogy az Apeh-hez most beérkező adatok a számlák és nyugták valós kibocsátóit fedik. Mindenesetre úgy tudjuk, az adóhatóság arra vonatkozóan is végez operatív ellenőrzéseket, hogy következetesen elkérik-e a nyomtatványforgalmazók a vásárló vállalkozó adatait.
A visszatérítések összegével csökkentett, mintegy 1785 milliárdos tavalyi áfabevételnek közel tíz százalékát tette ki a bevallások utólagos ellenőrzésekor megállapított adóhiány. Zara szerint ennek zöme nem a nyilvántartási és adatközlési eszközökkel megakadályozható kategóriába tartozik - a pénz meghatározó része az uniós áfarend kijátszásával és az úgynevezett "körhintacsalással" tűnik el. A probléma hatékony megoldására eddig nem sok konkrét és valóban használható ötlet született. Magyarországon két elképzelés ismert szakmai körökben: a minden kibocsátott számlára ragasztandó számlabélyegé és az elektronikus számlázásé.
Ez utóbbi olyan elektronikus számlázási rend kialakítását jelentené, amelyhez hasonlót csak néhány nagyobb vállalat alkalmaz Magyarországon. Szélesebb körben, egyes ágazatokban, Olaszországban használják. Az országos rendszerben a kiállított számlák egy - a kormányzat által működtetett - központi szerveren mennének keresztül, mielőtt eljutnának a címzetthez, a kiállítás és beérkezés dátumáról pedig mindkét fél elektronikus időpecsétet (igazolást) kapna.
Lengyel Tibor, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének elnöke, az ötlet egyik támogatója szerint a hatékonyabb ellenőrizhetőség elejét venné a nagy összegű csalásoknak. Zara ellenkező véleményen van: a visszaigényelt áfát felvevő, fiktív cégek eltűnésével szerinte ez a módszer sem tudna mit kezdeni, ellenben szinte kivitelezhetetlen lenne mind országos, mind uniós viszonylatban. (Ma a könyvelőirodák nagy része az elektronikus adóbevallást sem tudja megoldani, az elektronikus számlázás pedig széles sávú internet-hozzáférést feltételezne maguknál a vállalkozásoknál is).
Az elektronikus számlatovábbítás adatvédelmi problémákat is felvet, hiszen az állami üzemeltetésű szerveren üzleti titoknak minősülő információk továbbítását kellene megoldani, nyilván titkosított formában. Az pedig végképp nehezen elképzelhető, hogy a jelenlegi költségvetési helyzetben a kormány akár több tízmilliárd forintot fordítana az elektronikus számlarendszer kialakítására. Az e-számlázásnak ugyanakkor vitathatatlan előnyei jelentkezhetnek - akár vállalati szinten is -, a könyvviteli folyamatok egyszerűsítésében, mivel a távkönyvelésre is lehetőséget teremt. A rendszer terjedése komoly piacot jelentene az e-bevallás pin-kódossá tételével jelentős piacvesztést megélt, elektronikus aláírást hitelesítő minősített cégeknek.
