Szeptember végén Budapesten tartja a tandíj bevezetése elleni tüntetését a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) - így döntött a szervezet választmánya. További részleteket azonban egyelőre nem árultak el. Mint emlékezetes, a HÖOK már hetekkel korábban bejelentette: demonstrációt szervez, ha a parlament megszavazza a felsőoktatási törvény módosítását. A hétfőn elfogadott jogszabály értelmében bevezetik ugyanis a fejlesztési részhozzájárulást (fer): az alapképzésben átlagosan 105 ezer, a mesterképzésben pedig 150 ezer forintot kell évente fizetniük tanulmányaikért a hallgatóknak.

Információink szerint azonban a fer bevezetése csak az első lépés: a kormány a ciklus végéig még többször is módosítani szeretné a törvényt. A hosszú távú cél az, hogy megszűnjön az intézményfinanszírozás, helyette a hallgatók juthatnának állami támogatáshoz. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy minden képzés "fizetős" formában indulna, a hallgatók pedig a tandíj befizetéséhez állami támogatásra pályázhatnának.

Az így elnyert összegeket - amelyek a tandíjnak csak bizonyos hányadát vagy akár teljes összegét is jelenthetnék - ott "használhatnák föl" a hallgatók, ahol szeretnék, illetve, ahol megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek. Mindez egy megnövelt hallgatói hitel- és ösztöndíjrendszerrel párosulna.

Ezzel lényegében megszűnne az intézmények állami finanszírozása, ami egyben azt is jelentené, hogy az oktatók sem maradnának közalkalmazottak. Az egyetemeknek és a főiskoláknak a tandíjból befolyó bevételeikből kellene fönntartaniuk magukat, amihez - a hallgatókon keresztül - az állam is hozzájárulna. Az intézmények száma emiatt valószínűleg csökken. (A szaktárca nem is titkolja, hogy a jelenlegi 72 felsőoktatási intézményt - a 80 millió lakosú Németországban ugyanennyi van - túl soknak találja.) Hiszen, ha majd a hallgatók dönthetnek arról, hogy hol költik el az államtól kapott támogatást, vagy ha annak hiányában tandíjat fizetnek, nyilvánvalóan a jó munkaerő-piaci lehetőségeket kínáló minőségi képzéseket választják majd, a rosszabbak pedig kénytelenek lesznek bezárni. A piac - vagyis a hallgatók kereslete - szabná meg tehát nagyrészt az intézményi struktúrát, amibe persze az államnak is lenne beleszólása, hiszen eldönthetné például, hogy a jogász- vagy a mérnökképzésre jelentkező hallgatóknak ad-e támogatást.

E rendszer bevezetését a kormány öt év alatt, fokozatosan képzeli el. Ez a gyakorlatban valószínűleg azt jelenti, hogy a fer összege folyamatosan emelkedik (jelenleg a képzési költségek húsz százalékát teszi ki), míg végül a teljes költséget el nem éri, az állam pedig ezzel egyidejűleg kiépíti a pályázati rendszert.

Szabó Zoltán, a parlament oktatási bizottságának szocialista elnöke lapunkkal azt közölte: valóban vannak ilyen elképzelések, de konkrét döntések még nem születtek a finanszírozás ilyen irányú módosításáról. Így azt sem tudta megmondani, hogy milyen testület, milyen kritériumok alapján és mikor döntene (felvételi előtt vagy az után, szemeszterenként vagy csak a jelentkezéskor) a tandíj befizetéséhez szükséges pályázati pénzek elosztásáról. Azt azonban elmondta: a jövő évi felvételi tájékoztatóban már több évre viszszamenőleg szerepelni fog, hogy az egyes intézmények képzésein végzettek milyen arányban és milyen fizetéssel tudtak elhelyezkedni. Így a hallgatók saját szemükkel láthatják, hogy melyik intézménybe érdemes pályázni.