Magyar kérésre a lehető legnagyobb diszkréciót igyekezett biztosítani az Európai Bizottság Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Joaquín Almunia pénzügyi EU-biztos keddi, brüsszeli tárgyalásain. A találkozó nem szerepelt a bizottsági naptárban, az elektronikus sajtó nem készíthetett vágóképeket, a kormányfő pedig elkerülte a magyar sajtót. Veres János pénzügyminiszter mindamellett azt mondta lapunknak: "nincs semmi különös" abban, hogy a miniszterelnök e szokatlan időpontban Brüsszelbe látogat. (az Európai Bizottság július 20-a óta csak ügyeleti rendszerben működik.) A vizit szerinte abba a folyamatba illeszkedik, amely a frankfurti, londoni látogatásokban már eddig is testet öltött.

A Gyurcsány-Almunia találkozó mintegy másfél órájának fókuszában a szeptember 1-jével határidős magyar konvergenciaprogram állt. Veres elmondta: elkerülendő a statisztikai, könyvelési nézeteltéréseket, minden vitatásra alkalmas tétel a kormányzati szektort, azaz a költségvetési deficitet terheli majd. Az autópálya-költségek és a Gripen vadászgépek beszerzése nyomán az idei hiánycél a GDP 8,6 százalékára módosul.

A kormány így érezhetően visszatáncol az euró 2010-es, eddig még makacsul tartott bevezetési időpontjától. "Új helyzet van", "nincs kormánydöntés", "nincs hivatalos álláspont" - ismételgette a pénzügyminiszter lapunk többszöri visszakérdezésére, hogy kitartanak-e a 2010-es bevezetés mellett. A választ a szeptemberig benyújtandó módosított konvergenciaprogram adja majd meg.

A kormányfő és minisztere tájékoztatta a spanyol EU-biztost a "nagymértékű" magyarországi reformokról. A megbeszélés során - Almunia kérdésére - olyan részletekre is kitértek, mint a jövő évi büdzsébe fejezetenként beépítendő költési plafonok átlépésének szankcionálása.

Mindazonáltal Brüsszel a magyar konvergenciaprogram kiértékeléséig - ennek várható időpontja szeptember vége, október eleje - nem nyilatkozik érdemben a reformokról. Forrásaink úgy tudják, a kiértékelés - miként a hazánkkal szemben folytatott, s a konvergenciaprogramtól formailag független túlzottdeficit-eljárással összefüggő ajánlások is - csak az október 1-jei önkormányzati választások után születhetnek meg. Oliver Drewes, az Európai Bizottság illetékes ügyeletes szóvivője nem kommentálta lapunk azon kérdését, miszerint bízik-e a bizottság az euró 2010-es magyarországi bevezetésében.

Mint ismert, a 2010-es eurócsatlakozás kulcsa a 2008-as év lenne, mivel a közös valuta bevezetése előtt az adott tagországnak két évet az uniós fizetőeszköz előszobájában, az ERM-II-ben kell tölteni. A kormány még arra hivatkozik, hogy az olyan, rögzített elszámolású tételek, mint a Gripen vadászgépek csak a tárgyévben növelik a költségvetési hiányt, azt követően nem kell figyelembe venni azokat. A deficit így a viszonylag magas idei szintről 2008-ra a megkövetelt 3 százalék alá csökkenthető.

A visegrádi négyek - köztük Magyarország is -, egyelőre a sor végén kullognak az euró bevezetésének szempontjából. Almunia nemrég a német Die Weltnek adott nyilatkozatában az EU legproblémásabb államháztartásának nevezte a magyart. Az új tagállamok közül elsőként Szlovénia léphet be az euróövezetbe jövőre, míg a 2008-as antréra további három kis ország, Ciprus, Észtország és Málta pályázik.

A biztos - tegnap kiadott, hivatalos - közleménye hasznosnak nevezi a magyar vezetőkkel folytatott tárgyalásokat, és elismeréssel szól azokról az erőfeszítésekről, amelyeket az átlátható költségvetés és a stabilizáció érdekében tesznek. Hangsúlyozza továbbá, hogy a magyar vezetők tisztában vannak az uniós statisztikai elvárásokkal.