Banki ötletbörze kamatadó ellen
Gyors akcióba kezdtek a pénzintézetek a kamatadó miatt. Egymás után árasztják el lekötési ajánlataikkal az ügyfeleket: aki időben dönt megtakarításának sorsáról, elkerülheti a kamatadót. A 20 százalékos terhet ugyanis csak azon megtakarítások (befektetési jegyek, banki betétek) után kell megfizetni, amelyeket szeptember elseje után helyeztek el a pénzintézeteknél.
Több pénzintézet készül új termékekkel augusztusra. Az OTP-csoport hétfőn jelzálog-levelet bocsátott ki, amelynek jegyzési időszaka - nem meglepő módon - augusztus 31-ig tart. Így a jelzáloglevelekre majdan fizetett (6-7 százalékos) hozamot adómentesen lehet felvenni. A termék előnye, hogy hosszú távra meg lehet szabadulni az adótól, hiszen meglehetősen hosszúak a futamidők: a minimum százezer forintot legalább két-, legfeljebb tízéves időszakra kell félretenni. A hosszú táv más oldalról persze hátrány - kamatemelések időszakában aligha érdemes ilyen hosszú távra lekötni a pénzt. Más kérdés, hogy a jelzáloglevél menetközben értékesíthető is, ráadásul a kamatok növekedése sem tarthat örökké. Az euró bevezetésének a kamatszint csökkentése is feltétele - hosszabb távon tehát a mostaninál alacsonyabb kamatszint várható. Ráadásként: aki szeptember előtt hatszázalékos hozammal fekteti be a pénzét, pontosan anynyit nyer, mint aki az ősz után 7,5 százalékos hozamot fog ki. Vagyis: még a kamatok emelkedése esetén is jó darabig várni kell majd olyan befektetési konstrukcióra, amely anynyit hoz, mint a mostaniak.
A többi pénzintézet is hasonló akciókkal készül - részletekről a következő napokban ígérnek tájékoztatást. Az Erste Bank speciális betéti konstrukciót és különleges befektetési alapokat is kínál majd augusztusban, és ezekhez kapcsolódó egyéb szolgáltatásokkal is készül. Az "egyéb különlegesség" a lekötés (befektetési jegy) alapján adott hitel lehet - a konstrukcióval az ügyfelek akkor sem veszítik el a kamatadó-mentességet, ha mégis szükségük lenne pénzre. Az MKB saját - pénzügyi tanácsadói - szolgáltatásait és már meglévő termékeit ajánlja, míg a K & H három alapját és a biztosítója termékeit kínálja.
A legjobb közteherkerülő üzlet ugyanis vélhetően a biztosítás: a tíz évnél hosszabb életbiztosítás és a három évnél hosszabb idejű nyugdíjbiztosítás hozama továbbra is adómentes lesz - feltéve, ha a pénzt nem veszik fel lejárat előtt. A biztosítás lejárat előtti visszavásárlásakor (maradékjog érvényesítésekor) is csak abban az esetben kell megfizetni a kamatadót, ha a szerződést szeptember elseje után kötötték.
Az adó azonban most nem csak a termékek kidolgozása miatt jelent feladatot a bankoknak. A pénzügyi tárca ugyanis a teherrel önmagában is bonyolult fejtörőt adott fel a pénzintézeteknek: arról ugyanis még mindig nem tudni semmit, miként is kell leróni a közterhet. Addig persze minden világos, hogy az adót az ügyfél által kapott kamatból kell levonni - ezt a pénzintézetek nagyobb nehézség nélkül meg tudják tenni. Kisebb informatikai fejlesztések persze szükségesek ahhoz, hogy a kivonatokon megjelenjen a teher, azt levonják és összeadják - ám ez még kezelhető. A probléma az adó bevallásánál kezdődik, erről ugyanis most egyetlen pénzügyminisztériumi sajtóközlemény ad tájékoztatást - a végrehajtási rendelet nincs sehol. A közlemény szerint az adót a bankoknak "öszszesített módon, a magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő bontás nélkül" kell bevallaniuk. Vagyis: az APEH nem kap adatot a számláink állásáról, és a bankoknak sem kell a háromforintos egyenlegek után felszámolt 0,1 filléres adóról külön bevallást készíteniük.
Csakhogy: mindmáig nem tudni, meddig mehetnek el a bankok az összesítésben: termékenként külön kell-e bevallani az adót (a hat, a kilenc, és a tizenkét hónapos lekötést és minden befektetési jegyet elkülönítve), esetleg összesítve termékcsoportonként (befektetési jegyek, lekötött betétek), vagy csak egyetlen adatot kell megadniuk. A kérdés azért sürgető, mert a bankoknak úgy kell beállítaniuk számítógépes rendszerüket, ahogyan az előírás szól - ám amíg nem tudják, mi lesz a verdikt, a programozók se dolgozhatnak.
Görög-magyar befutó a román CEC megszerzéséért
Magyar-görög versennyé szűkült a romániai Letéti és Takarékpénztár (CEC) 69,9 százalékos részvénypakettjéért folyó verseny. A román pénzügyminiszter tegnap bejelentette: az OTP Bank és az Ethniki Trapeza National Bank of Greece elnevezésű görög kereskedelmi bank maradt versenyben a CEC privatizációs pályázatán, míg az osztrák Raiffeisen kiesett.
Sebastian Vladescu nem árulta el ugyan, hogy melyik pénzintézet, mekkora összeget ajánlott vételárként, s azt sem, hogy a harmadikként pályázó Raiffeisen miért esett ki a versenyből, de bukaresti források szerint az egyik ajánlat meghaladja a félmilliárd eurót. Bukarestben már korábban céloztak arra is, hogy mivel a Raiffeisen jelenleg is az ország bankrangsorának harmadik helyezettje, a CEC mintegy 1300 fiókjának megszerzésével esetleg túl erős helyzetbe kerülhetne.
A hírre gyengült az OTP Bank árfolyama, elemzők ugyanis úgy vélik, a hazai pénzintézetnek tőkeemelést kellene végrehajtania, ha nyerő pozícióba kerül. Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a döntést kommentálva mindenesetre csak annyit mondott, hogy a bank "értékarányos és reális ajánlatot tett."
A két versenyben maradt bankkal jövő héten kedden kezdhetik meg a megbeszéléseket. A tárgyalássorozat augusztus 23-án ér majd véget, és a pályázók augusztus 31-ig tehetik meg végleges ajánlataikat. (Tibori Szabó Zoltán)
