Az amerikai tűzszüneti terv a Hezbollah lefegyverzésén alapszik. Libanon déli részén harminc kilométeres biztonsági övezetet létesítenének, ahol NATO-csapatok vennék át az ellenőrzést. Izrael évtizedek óta először egyezne bele külföldi békefenntartók telepítésébe, ám azt akarja, hogy azok a szíriai határt is ellenőrizzék, nehogy a Hezbollah újra felfegyverkezhessen. Eddig azonban egyetlen ország sem jelezte, hogy katonákat adna a kontingensbe, az USA pedig kizárta a részvételt.

További gond, hogy a békefenntartóknak kiterjedt hadműveletekre is képesnek és hajlandónak kellene lenniük. Ez viszont nagy költségekkel és esetleg emberveszteséggel járna.

A Hezbollah felé a libanoni parlament elnöke, Nabih Berri közvetít. Szerinte az amerikai terv megosztaná Libanont, és robbanásveszélyes helyzetet teremtene. A Hezbollah libanoni riválisai máris az ellenlábas teljes lefegyverzését követelik, az 1,3 millió libanoni síita viszont egységesen támogatja az Izrael és az USA által terroristának minősített szervezetet. A Hezbollah csak a fogolycsere és az izraeli támadás leállítása után hajlandó tárgyalni. Fuád Szinjóra libanoni miniszterelnök a Rice-szal való találkozó után azt mondta: olyan megoldásra van szükség, amely kizárja, hogy később ismét lerombolják az újjáépülő országot.

Az amerikai külügyminiszter tegnap Mahmud Abbasz palesztin elnökkel is találkozott, ám sajtóértekezletükön nem mondtak semmit arról, sikerült-e bármiben is közös nevezőre jutniuk. Sok amerikai szakértő azon a véleményen van, hogy Rice közel-keleti útja az időhúzást szolgálja. Izraelnek még legalább egy hétig szabad keze van Libanonban, az amerikai diplomácia addig biztosítja a hadműveletek folytatásához szükséges ködfüggönyt.

Az időre szükség is van, mert a Hezbollah a vártnál sokkal szervezettebb ellenállást fejt ki. Izrael számára nagy a tét: ha nem sikerül teljesen szétzúzni, a Hezbollah megdicsőülten kerülhet ki a konfliktusból, a zsidó állam pedig elveszítheti a teljes katonai fölény mítoszát.

Condoleezza Rice Jeruzsálemben