Ma késő este lezárul az idei felvételi eljárás, és eldől, kit melyik egyetemre vagy főiskolára vettek föl. Az egyes szakokon a bejutáshoz szükséges ponthatárok késő este kerülnek föl elsőként az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) honlapjára. A vonalhúzás hosszas procedúra. A felsőoktatási intézmények először is rögzítik a jelentkezők adatait, amelyek alapján egy számítógépes program számítja ki a felvételizők összpontszámát. Az OFIK honlapján a regisztrált felhasználók már a múlt hét óta megnézhetik, hány pontot szereztek.

Az idén - a tavalyi évhez hasonlóan - a kétszintű érettségi eredményei alapján 120 pontot, illetve 24 többletpontot lehetett összeszedni. A legföljebb 60, úgynevezett hozott pontból 50 a középiskolai eredményekből, tíz pedig az érettségi átlageredményének kétszereséből adódhat. A szintén legföljebb 60, úgynevezett szerzett pont pedig a felsőoktatási intézmények által előírt érettségi vizsga eredményéből áll össze, úgy, hogy egy vizsgáért legfeljebb 30 pontot lehetett kapni. Aki három évnél régebben fejezte be a középiskolát, annak a szerzett pontjait duplázták. A 24 többletpontból maximum húszat lehetett C típusú, államilag elismert nyelvvizsgákért kapni: a középfokúért hét, a felsőfokúért tíz többletpont járt. Az egyes szakcsoportok által felvételi tárgyként előírt, legalább közepesre teljesített emelt szintű érettségi vizsgákért szintén hét-hét többletpont járt, s ha csak egy tárgy volt követelmény, akkor annak emelt szintű vizsgájáért 14 többletpontot adtak.

A jelentkezők ily módon kiszámított összpontszámát egy matematikai algoritmuson alapuló program - a jelentkezők által megjelölt intézményi sorrendeket figyelembe véve - összeveti az egyes képzési helyekre felvehetők irányszámával. Mivel mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt - oda, ahová elsőként elegendő a pontszáma -, a többi helyről törlik. Aki az alapképzésben nem érte el a 78, felsőfokú szakképzésben pedig a 72 pontot, az automatikusan törlődik a rendszerből - nem nyerhet felvételt sem államilag finanszírozott, sem költségtérítéses képzésre.

Az egyes szakokon a legutolsó felvételt nyert diák pontszáma jelenti majd a ponthatárt. Így alakul ki a felvételi sorrend, amit azután többször is lefuttat a program, és amit az egyetemi vezetők is véleményezhetnek, míg végül kiderül, hogy melyik szakra kik nyertek felvételt. A felvételi tájékoztatóban is közölt irányszám csak azt jelzi, hogy maximálisan hány gólya számára tud helyet szorítani az adott intézmény. Ténylegesen általában ennél kevesebb hallgatót vesznek föl. Az akár csak egy ponttal is alacsonyabban vagy magasabban meghúzott ponthatár ugyanis több tucat jelentkező felvételét vagy elutasítását is jelentheti. Ha például egy szakra 350 főt adtak meg irányszámnak, és mondjuk egy 119 pontos ponthatárnál 370 fő kerülhetne be, egy 120 pontos bejutási küszöbnél viszont csak 330, akkor 120 pont lesz a ponthatár. A negyven, 119 pontot elért hallgató közül ugyanis lehetetlen volna eldönteni, hogy ki az a szerencsés húsz, aki még "befér" a keretbe.

A jogi és a közgazdasági karon emelkedik a ponthatár

A ponthúzásig csak találgatni lehet, hogy a tavalyihoz képest magasabbak vagy alacsonyabbak lesznek-e az idén a ponthatárok. A ponthatár ott lesz a legmagasabb, ahová a legtöbb és legjobb érettségi eredményt produkáló fiatal jelentkezett, illet-
ve ahová csak kevés jelentkező
vehető fel.

Az biztosra vehető, hogy egyes szakokon módosulni fog a küszöb. Már csak azért is, mert a korábbi több mint 400 szak helyett most csak 108 alapszakra lehet bekerülni.
Vagyis a mezőny kevésbé lesz széttagolt: egy-egy alapszakra több jelentkező nyerhet felvételt, ezáltal csökkenhetnek a ponthatárok. Csökkentheti a határokat az is, hogy az idén is változatlanul 62 ezren kerülhetnek be államilag finanszírozott képzésre, ahová azonban az idén majdnem tízezerrel kevesebben, összesen 103431-en próbálnak bejutni (összességében is mintegy húszezerrel - 132 527 főre - csökkent a jelentkezők száma). Az állami támogatású keretszámok elosztásának módosítása az egyes szakokon okozhat változást. Mivel az idén többen tanulhatnak majd a természettudományi, a műszaki és az orvosi képzésekben, itt csökkenhetnek a ponthatárok, a jogi, a bölcsész- és a közgazdasági karokon viszont emelkedhetnek. Igaz, jogász szakra az idén a tavalyinál lényegesen kevesebben jelentkeztek, ami viszont lefelé nyomhatja a ponthatárokat.

Az idén tízezerrel többen tették le a hét többletpontot érő emelt szintű érettségit, így ez emelheti a ponthatárokat. Az érettségik átlageredménye ugyanakkor a tavalyival csaknem hajszálpontosan megegyező volt, nem biztos tehát, hogy a több emelt szintű érettségiző automatikusan magasabb ponthatárokat is hoz.
(V. A. D.)