Álmai megvalósításában ráadásul az is hátráltatatta, hogy a földek egy része átnyúlik az Őrségi Nemzeti Park területére, így azokat csak a szigorú környezetvédelmi szabályok alapján lehet művelni. Kemény Ede gyorsan döntött. Gazdálkodó családból származik, Pápán a mezőgazdasági technikumban tanult, a mosonmagyaróvári egyetemen okleveles agrármérnökként végzett, a földművelést pedig hivatásának tekinti, így aligha meglepő, hogy a nem túlságosan fényes kilátások ellenére is azonnal családi gazdaságot alapított, földeket vett és bérelt, majd munkához látott.

Hiába dolgozott azonban két ember helyett is a fiatal gazda, kevés sikerrel járt. 2004-ben pedig már egyenesen arra a következtetésre jutott: ezen a vidéken sem a kukorica, sem a búza nem fogja felvirágoztatni gazdaságát. A kudarcok után sem adta fel azonban álmait: gyökeres változtatásokat tervezett gazdaságában. Kapóra jött neki, hogy éppen akkoriban hirdették meg a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrár-könyezetgazdálkodási programját, amit ekként fordított le magában Kemény Ede: anyagi segítséget kap, ha kerüli a környezetkárosító technológiát és átáll az ökogazdálkodásra. Megint csak gyorsan döntött a fiatal csödei gazda: az első Zala megyei pályázók között volt. Mivel vállalta, hogy betartja az ökogazdálkodás összes szigorú előírását, lemond például a műtrágyázásról, a vegyszeres gyomirtásról, a növényvédő szerek használatáról, többféle támogatásra is jogosulttá vált. Támogatást kapott a - korábban sok bosszúságot okozó - nemzeti parki területre átnyúló földjei után is. Azokat a parcellákat ugyanis egy rendelet érzékeny természeti területnek minősíti, az ilyen besorolású földeken ökomódszerekkel gazdálkodókat pedig - egyebek mellett a védett madarak és növények megóvása érdekében - külön segíti a vidékfejlesztési terv.

Kemény Ede kezdetben negyven hektárját szánta arra, hogy kitanulja, kipróbálja az ökogazdálkodást. Egy év múlva már száztíz hektárral pályázott és nyert. Vetőmag-termesztésre alapozta gazdaságát: úgy vélte, hogy a szélsőséges időjárást és a nem túl jó minőségű földet egyaránt tűrő, viszonylag biztos hozamú, alacsony ráfordítási költséget igénylő fűmaggal nem vallhat kudarcot. Jól okoskodott, igaz, kezdetben ugyancsak elkelt az agrárkönyezet-gazdálkodási program támogatása, ami költségeinek csaknem felét fedezte. Nem volt ugyanis egyszerű a váltás. Saját kárán kellett megtanulnia a gyomirtók, növényvédő szerek nélküli gazdálkodást, és új eszközökre is szüksége volt. Nemcsak a gazdálkodási módszerek "lecserélése" okozott nehézséget a gazdának: minden eddiginél részletesebb szabályrendszer alapján kell ma dolgoznia, egyebek mellett olyan apróságokra is ügyelnie kell, hogy egyes földjein a védett kockás liliom miatt csak a szokásosnál később, június végén kaszálhat. A szabályokat ráadásul érdemes betartani: a vidékfejlesztési hivatal, valamint a Biokontroll Hungária Kht. rendszeresen ellenőrzi munkáját.

Noha Kemény Ede hosszan sorolja, milyen nehézségekkel járt a váltás, végül mégis azt mondja: nem panaszkodhat, bejöttek a számításai. Hektáronként átlagosan tíz-tizenkét mázsa - ma már biónak minősülő - fűmagot termel, amit felvásárlója Ausztriában ökolegelőnek értékesít. Időközben lucerna-, mustármag- és mézontófű-termesztésbe is kezdett, most pedig már azt fontolgatja, hogy hamarosan megpróbálkozik a gyógynövényekkel. Amikor a távoli jövőről kérdezzük Kemény Edét, hosszan gondolkozik, aztán kiböki: akkor lenne igazán boldog, ha egyszer állattartással teljessé tehetné ökogazdaságát. S ahogy ezt mondja a fiatal gazda, úgy tűnik: egyáltalán nem álmodozik, inkább tervez.

Támogatott célprogramok az érzékeny természetiterületeken - Forint/hektár

Kemény Ede biofûvel virágoztatta fel gazdaságát