A pénz nem számít az új befektetőknek, vélekednek a helyi ingatlanügynökségek és magánemberek. Az orosz pénzmágnások ezzel alaposan fehajtják az ingatlanárakat: a montenegrói Tivatban egy négyzetméter lakóterületért akár 1200 eurót is elkérnek már, miközben a helyiek átlagjövedelme havonta 200 euró körül van.

Más tengerparti városokban a 2000 eurót is meghaladja például az üzlethelyiségek négyzetméterének eladási ára. Ez nem riasztja el a további orosz befektetőket, akik magángépeikkel a két montenegrói repülőtér legjobb ügyfelei is egyben. Külön vonzerőt jelent, hogy Horvátország és Montenegró EU tagsága már belátható időn belülre került.

Egyelőre senkinek nincsenek pontos adatai arról, hány létesítmény van már időközben orosz tulajdonban, mert sok esetben a tulajdonviszonyok áttekintése igen nehéz.

A horvátországi Mali Losinjban egy orosz befektetőnek a helyi beépítési terveket is sikerült megváltoztatnia, hogy szállodáját 1200 férőhelyesről 2100 férőhelyesre bővíthesse. Hercegnoviban, a Kotori-öböl bejáratánál egy orosz konzorcium 100 ezer négyzetmétert vásárolt fel a legjobb fekvésű tengerparti területekből, amelyek korábban katonai tulajdonban voltak, és így az idegenforgalom számára nem is voltak hozzáférhetők.

Lapjelentések szerint a moszkvai polgármester 12 ezer négyzetméternyi területet 4 millió euróért szerzett meg, az űrhajós Alekszej Leonov is büszke adriai ingatlantulajdonos. A jó olajipari kapcsolatoknak köszönhetően egyes építkezéseknél, kútfúrásokhoz egyenesen a szibériai olajmezőkről érkeznek hatékony fúróberendezések.

Nyugati diplomaták ennek nyomán arra figyelmeztetnek, hogy az adriai tengerparton sok, kétes forrásból származó pénzt mosnak tisztára és állomásoztatnak. Arra is akad példa, hogy felépített szállodák évekig állnak üresen, orosz tulajdonosuk bizonyára egyszerűen arra vár, hogy pénze elévülés útján tisztára "mosódjon". Montenegróban az euró már hivatalos fizetőeszköz.

A befektetők mellett lassan a tengerparti vendégkör is változik, egyre több orosz érkezik az orosz tulajdonú szállodákba és váltja fel a dél-adriai tengerpartokon eddig zömében nyugat-európai nyaralókat.

(MTI)