Az amerikai belgyógyászok szaklapjában, az Archive of Internal Medicine-ben oaklandi kutatók számoltak be arról, hogy napi egy csésze - pontosabban egy pohár, hiszen az amerikaiak hosszú kávét isznak - húsz százalékkal, négy pedig már nyolcvan százalékkal csökkentette a májcirrózis, azaz a májzsugor kockázatát (ennél több kávé napi fogyasztását már senki sem javasolja).

A kérdés csak az, mi következik ebből? Ugyanis ez a májvédő hatás biztosan nem a koffeinnek tulajdonítható, mert koffeinmentes és az "igazi" kávét fogyasztóknál egyaránt csökkent a májzsugor kialakulásának kockázata. Persze ez azért nem olyan meglepő, ha tudjuk, hogy a kávénak, a koffeinen kívül, még több mint ezer kémiai összetevőjét ismerik.

Egyébként is, a kávé annyi pozitív és negatív hatással rendelkezik, hogy ember legyen a talpán, aki eligazodik közöttük. Egyértelműen hasznos hatása, hogy (némileg) csökkenti a 2-es típusú, nem inzulin adására szoruló cukorbetegség kialakulásának veszélyét. Ellentmondásosak az adatok a Parkinson-kór és a vastagbél rosszindulatú daganatait illetően, de a tanulmányok többsége szerint gátló hatással van rájuk.

Ugyanakkor közismerten emeli a vérnyomást, de csak az alkalmi fogyasztóknál. A rendszeresen kávézók vérnyomására gyakorlatilag semmilyen hatással sincs. Valamelyest fokozza a pulzust és a szívroham kialakulásának veszélyét. A vérzsírok arányát, ha kismértékben is, kedvezőtlen irányba tolja el. Ismertek a kávémegvonás tünetei: fejfájás, ingerlékenység, vagy éppen álmosság.

A tudósok óvatosak. Dr. Klatsky, a kávé és a májzsugor összefüggéseit elemző munkacsoport vezetője a Wall Street Journalban igen diplomatikusan fogalmazott: a májbetegségben szenvedőknek nem kell abbahagyniuk a kávé ivását. Napi négy elfogyasztása pedig még nem egészségrongáló.

Dr. Klatskynak volt még egy érdekes, jellegzetesen amerikai megjegyzése: a tanulmány elkészítéséhez a munkacsoport nem kapott a kávéipartól semmilyen anyagi támogatást. Ezt a kutatás nyilvánosságra hozott dokumentumaiból bárki ellenőrizheti. (Dr. N. J.)