Inkább robot a munka, mint hivatás
Az elmúlt évtizedben megváltozott az emberek munkához való viszonya Magyarországon. A társadalomban egyszerre van jelen a munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság - a többi között erre a következtetésre jutott a GfK Hungária piackutató és a Szonda Ipsos közösen végzett, Nemzeti MédiaAnalízis vizsgálata, amely arra a kérdésre kereste a választ, milyen értékek mentén szervezik életüket a magyarok.
A válaszadók egytől hatig terjedő skálán értékelhették, mennyire értenek egyet az élet különböző területeit érintő állításokkal. A 2005 utolsó és 2006 első negyedévében végzett felmérésben a 8,5 millió, 15 évesnél idősebb lakosságot reprezentáló 15 660 embert kérdeztek meg.
A válaszokból kiderült, hogy a magyarok szerint jobb, ha az ember kevesebbet keres, mint, ha a munka rabja, azaz a szabadidőről a legtöbben feltehetőleg a magasabb kereset reményében sem mondanának le. Az adatok szerint e tekintetben sem nembeli, sem pedig jelentős generációs különbség nem mutatható ki.
Ezt a megállapítást támasztja alá az is, hogy ezzel azonos arányban értenek egyet a megkérdezettek azzal az állítással, hogy "a munka számomra elsősorban pénzkereset", és ennél lényegesen kevésbé tartják magukra vonatkozónak "a munka számomra hivatás" kijelentést.
A magyarok többsége úgy véli, hogy a család lemondással jár, s a vizsgálat tanúsága szerint Magyarországon egyértelműek a nemekkel kapcsolatos társadalmi elvárások. A család anyagi biztonságának megteremtése a férfiak feladata, akiknek a vállán ily módon komoly felelősség nyugszik: az állítások értékelésekor legmagasabb pontszámot az a kijelentés kapta, hogy "egy férfinak mindenkor gondoskodnia kell családja anyagi biztonságáról". A felmérés szerint e vélekedés vonatkozásában szinte semmilyen eltérés nem mérhető a férfiak és nők között.
Az otthoni munka viszont elsősorban a nők feladata, akiknek az a dolguk, hogy gondoskodjanak a háztartásról és a családról. E kijelentéssel - érdekes módon - valamivel nagyobb arányban értettek egyet a hölgyek, mint az erősebb nem képviselői.
Szintén a hölgyek értenek nagyobb arányban egyet a családalapításhoz kötődő áldozathozatalra vonatkozó állítással. A "sok mindenről le kell mondania az embernek, ha családja van" kijelentéssel több válaszadó azonosult, mint ahány nem tartotta igaznak magára nézve. Mindazonáltal a megkérdezett férfiak és nők azonos arányban nyilatkoztak úgy, hogy gyakran összejön a család. A családdal elköltött közös reggelik azonban a válaszok alapján csak közepesen fontosak Magyarországon.