Akár jól is járhatnak azok az ezerlelkesnél kisebb települések, ahol önálló jegyzők helyett körjegyzőségek működnének. Baranyi Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzat aljegyzője szerint - s ez nem csak alföldi tapasztalat - a kistelepülések egyre nehezebben találnak megfelelő szaktudású jegyzőket. Az államigazgatási főiskolát, jogi egyetemet végzett, frissen diplomázott szakemberek számára nem vonzó, hogy egy kis költségvetéssel működő, gyakran rossz infrastruktúrájú faluban kezdjék el a pályájukat. Így aztán jó néhány aprófaluban helyettesítő jegyző végzi ezeket a feladatokat, aki hetente legfeljebb egy-két alkalommal jelenik meg a községben. A nagyobb településeken működő körjegyzőségek azonban garantálhatnák, hogy mindenhová rendszeresen eljutnak a jól képzett szakemberek, a napi ügyintézést pedig egy-két, helyben, a községházán dolgozó munkatárs végezné el.

Szolnok megyében öt-hat településen élnek ezernél kevesebben, s egy részükben már ma is működik körjegyzőség. Kőtelek például Hunyadfalvával, Nagykörű Csataszöggel alkot közös közigazgatási egységet. A körjegyzőségek eddigi történetének egyik kudarca Tiszakürt és Tiszainoka együttműködése volt. A két település jó tíz éve közösen működtette a körjegyzőséget: az ezer fő alatti Tiszainoka polgármesteri hivatalában két közigazgatási ügyintéző dolgozott, a tiszakürti jegyző pedig adott napokon ügyfélfogadást tartott a településen. Tavaly decemberben azonban Tiszakürt kilépett a társulásból. Pfeffer Ferenc, Tiszainoka polgármestere szerint nem tudtak megegyezni abban, hogyan működtessék kistérségi társulásban a két település általános iskoláját, ezért Tiszakürt a múlt év végén egyoldalúan kilépett a körjegyzőségből, ami így - a törvény értelmében - megszűnt. Józsa István, Tiszakürt polgármestere szerint viszont túl drága volt annak a két ügyintézőnek az alkalmazása, aki Tiszainokán a körjegyzőség munkatársaként dolgozott.

- Etikátlan dolog a közös körjegyzői költségvetésből olyan feladatokat finanszírozni, amelyek nem tartoznak a közigazgatás hatáskörébe - vélte Józsa István. A tiszakürti polgármester megjegyezte: az ezer fő alatti települések számára amúgy jó megoldás a körjegyzőség, mert takarékosabb, mint saját jegyzőt munkába állítani.

Pfeffer Ferenc, Tiszainoka polgármestere szerint meg kellene szüntetni a körjegyzőségeket alkotó települések alá- és fölérendeltségi viszonyát. Most jellemzően a nagyobb település diktál, és a kisebb falvak hátrányos helyzetbe kerülnek, nem érvényesíthetik a jogaikat. Pfeffer úgy véli: a körjegyzőségeket ki kellene vonni az adott önkormányzatok fennhatósága alól, és egy külső szervezetnek kellene felettük a munkáltatói jogokat gyakorolni.

Tiszainoka egyébként az utóbbi hónapokban próbált új körjegyzőséget létrehozni Nagyrévvel és Cserkeszőlővel, de mindkét község visszautasította a megkeresésüket. Arra hivatkoztak, hogy egy körjegyzőség alapítása ma még meglehetősen bonyolult és költséges. Első lépésben fel kellene mondaniuk például a saját jegyzőjük munkaviszonyát, kifizetni a neki járó végkielégítést, majd új pályázatot kiírni a körjegyzőség vezetői posztjára. Ez tetemes kiadással és sok pluszfeladattal jár.