Egynaposra tervezték, és keveset vártak a bécsi találkozótól Szerbia és Koszovó vezetői. A terület jövőjéről a felek álláspontja közt kibékíthetetlen az ellentét. A szerb küldöttséget Borisz Tadics elnök, a koszovóit Fatmir Sejdiu elnök vezeti. A küldöttségek tagja a két kormányfő, ott volt Vuk Draskovics szerb külügyminiszter is.

Jellemzi a viszonyt, hogy a felek nem fogtak kezet egymással, mielőtt leültek egy négyszögletes asztal két oldalára. Az ülés elnöke az ENSZ megbízásából közvetítő Martti Ahtisaari finn diplomata. A Reuters beszámolt arról, hogy Kostunica lemondta a tervezett közös ebédet az albán politikusokkal. Ez utóbbiak közt két volt gerillaparancsnok is van.

A tárgyalást egynaposra tervezték, ám előre tudni lehetett, hogy a deklarált álláspontok kibékíthetetlenek. Sejdiu koszovói vezető többször is kijelentette, hogy a teljes "függetlenség álláspontunk kezdete és vége". A függetlenség törekvést nem lehet ignorálni vagy tárgyalásokkal semlegesíteni - állt a koszovói vezető Bécsben, a sajtónak kiosztott beszédében.

A szerb álláspont nem kevésbé képtelen kompromiszszumra. Belgrád előre jelezte, hogy nem hajlandó elismerni Koszovó esetleges függetlenségét. Draskovics előzőleg "lényegi függetlenséget" ígért a koszovói albánoknak Szerbián belül, Kostunica pedig "tartalmi autonómiát". Ugyanő azt mondta, hogy országa nem ismerhet el területe tizenöt százalékán egy különálló államot. Draskovics szerint Szerbia nyitott a kompromisszumokra, de két dologhoz ragaszkodik: az egyik, hogy védjék meg a szerbek jogait Koszovóban, a másik, hogy ne változtassák meg a létező határokat a Balkánon.

Koszovó de facto már létező, demokratikus köztársaság, és csak ennek jogi elismerésére van szüksége - jelentette ki Agim Ceku koszovói kormányfő. Hozzátette: nem azért mentek Bécsbe, hogy Szerbiával tárgyaljanak vagy az önállóság jóváhagyását kérjék tőle, hanem a nemzetközi elismerésért. Ahtisaari szerint a találkozó arra ad alkalmat a két félnek, hogy hivatalosan ismertesse és megvilágítsa álláspontját.

Tizenhétezer katona vigyáz a rendre

A Milosevics vezette jugoszláv kormányzat előzőleg felszámolta a tartomány autonómiáját. Erre válaszul a koszovóiak egyoldalúan kikiáltották államukat. Belgrád a koszovói függetlenségi mozgalmat az albánok tömeges elűzésével, etnikai tisztogatással akarta "rendezni". Legalább tízezer ember meghalt, több százezren kényszerültek menekülni 1998-1999-ben. Végül a NATO hadművelete űzte ki a szerb hatóságokat a területről, és helyezte Koszovót ENSZ-igazgatás alá. Máig ez a helyzet, a területen 17 ezer NATO-katona - köztük magyarok - tartják fenn a rendet. Egyik fő feladatuk a Koszovóban maradt százezer szerb (a korábbi lakosság harmada) védelme a többségtől.

A szerbek főleg Észak-Koszovóban élnek; korábban többször felmerült, hogy ezt a térséget Szerbiához csatolják. Erre aligha van esély. Az Amnesty International felhívása szerint a tartományban nemcsak a szerbség, hanem a romák, más kisebbségi csoportok és a nők emberi jogait is súlyos veszélyek fenyegetik - az ENSZ és a NATO jelenléte ellenére. (M. G.)

Albánok tüntettek tegnap Koszovó fõvárosában a bécsi tárgyalások ellen