Haifa lőtávolban

Izraelben az a mondás járja, hogy míg Jeruzsálem imádkozik, és Tel-Aviv szórakozik, addig Haifa dolgozik. A zsidó állam harmadik legnagyobb városa egyúttal talán a legszebb is. A tenger partján hirtelen meredeken kúszik fel a település, az utcái labirintusszerűen kanyarognak a domboldalakon. Haifa gyönyörű, homokos tengerpartját békés körülmények között családok lepik el, fiatalok napfürdőznek, a kocogás hívei futkároznak.

A tengerpartok ismerős gondtalansága érződik a levegőben. Haifában van a különleges Bahai vallás központja is.

A kilencvenes évek elején több tízezer orosz bevándorló érkezett a városba. Manapság a vallásos negyedek mellett megtalálhatók az oroszok által üzemeltetett éjjel-nappal (szombaton is) nyitva tartó kisboltok.

A 270 ezer fős városban legalább tíz százaléknyi arab kisebbség él. Haifában péntek délelőtt az arab piacon vásárolgatnak a városlakók. Az arab negyed kávézóiban és galériáiban üldögélnek, nézelődnek hétvégén az emberek. A Haifai Egyetemen a Haarec napilap szerint 3500 arab tanuló van, ami az egész diákság húsz százalékát jelenti. Az együttélés megvalósult, bár itt sem barátkozik a két közösség.

A civileken kívül az olajfinomító és a vegyi gyárak is jó célponttá tették Haifát a Hezbollah szélsőségesei számára, akiknek rakétái múlt csütörtökön érték el először a kikötővárost. Ha eltalálják az olajfinomítót, az katasztrofális következményekkel járt volna. Az első támadás óta az izraeli hadsereg "evakuálta" a haifai öbölben lévő veszélyes vegyszerek 90 százalékát. A környéken 250 gyárat zártak be.

A Hazai Front Parancsnokság szerint egy hét alatt több mint 700 rakéta hullott Észak-Izraelre. A parancsnokság felmérése szerint a lakók 94 százaléka azt mondja, még sokáig bírják a megpróbáltatásokat.

Ezzel együtt egy haifai magyar könyvesboltban folyamatosan jöttek a vásárlók a héten: ki könyvet, ki keresztrejtvényt keresett a rakéták ellenére. Van olyan ház, ahol senki sem alszik az óvóhelyen, csak a gyerekesek mentek le a felsőbb emeletről. A rakétákkal való "együttélésnek" is megvan a maga taktikája, rutinja. A felső emeletek veszélyesek. Mivel a rakéták észak felől érkeznek, a déli fekvésű házak, szobák viszonylagos biztonságot adnak. A legveszélyesebb az utcán lenni, a szabad ég alatt.

- Meglepetés senkit sem ért, amiatt, hogy a rakéták elérik Haifát. Hozzá vagyunk ehhez szokva - mondja telefonon Nesher Dávid Haifából. - Az első iraki háború alatt Szaddám Huszein Scud rakétákat lőtt ki Haifára. Így visszatekintve azok kevésbé voltak félelmetesek, mert akkor naponta egy-kettő ha becsapódott, most viszont naponta négyszer-nyolcszor is megszólal a légvédelmi sziréna, és sok a becsapódás is - meséli. - Sokszor a tengerbe vagy lakatlan területre csapódik be a katyusarakéta, de azok is épp oly félelmetesek - folytatja. A haifai tengerpart és a teraszok, ahonnan csodálatos kilátás nyílik, most üresek. - Legalább könnyen lehet napozószéket szerezni - mondja Dávid fanyar humorral.

- A város tulajdonképpen halott. Szerintem a haifaiak húsz százaléka jár be dolgozni - közli a saját számítása szerinti becslését. Ő a rakétafenyegetés ellenére minden nap bejár dolgozni, bár munkahelye közelében nincs óvóhely. Alkalmazottait viszont nem engedi munkába jönni. Nagyothalló készülékeket forgalmaz, és mint kiderült, manapság ez is lehet életmentő munka. - A siketeknek szükségük van rám: a minap valaki bejött azzal, hogy nem hallja a szirénát - meséli.

Dávidnak nemrég ijesztő élménye volt, mikor egyszer munkába menet hallotta meg a szirénát, a kocsiban, a szabad ég alatt. Gyorsan a gázra taposott - forgalom úgy sincs - és fedezéket keresett.

A házukban nem alszik senki sem az óvóhelyen. Ha éjjel megszólal a sziréna, mindenki rohan az óvóhelyre. - Úgy megyünk, ahogy éppen ér minket a figyelmeztetés. Az óvóhelyen 5-15 percet töltünk általában, aztán visszamegyünk a lakásba - meséli a napi rutint Dávid. Nesherék házában nyolc lakás van, kettőnek a lakói elköltöztek Tel-Avivba. Dávid szerint a haifaiak 15-20 százaléka költözhetett el átmenetileg.

A rádiók és a tévéállomások napi 24 órában követik az eseményeket, tájékoztatják a lakosságot a tudnivalókról. - Általában az a kérés, hogy mindenki maradjon óvóhely közelében, illetve, ha a házban reked, maradjon a főfalak mellett - ismétli a hasznos ismereteket Nesher Dávid, hozzátéve, hogy a libanoni front ellenére Gilad Salitról sem feledkeztek meg Izraelben. Ő az a tizenkilenc éves izraeli katona, akit három hete a Gázai övezet mellett raboltak el palesztin fegyveresek, és akinek kiszabadítására Izrael délen katonai offenzívát indított.

- Összeszorítjuk a fogunkat, és kibírjuk, amíg a katonaság eléri célját, és megsemmisíti a Hezbollahot. Ez a libanoniaknak ugyanolyan fontos, mint az izraelieknek. A katonai veszteségeket tekintve most jön a neheze - vélekedik Dávid. Szerinte még egy-két hétig mindenki kibírja a szirénákat, a rakétákat, az emberek láthatólag nincsenek megtörve. - Mindenki tudja, hogy ez Irán játéka. Megnézi, hogy meddig mehet el, és szeretné kiprovokálni a szíriai frontot, de remélem, az nem következik be. Nincs mit kezdeni a szírekkel, annyira gyengék katonailag - tolmácsolja az izraeli közhangulatot Dávid.

A háromemeletes ház romjára, melybe hétfőn csapott be a Hezbollah rakétája, valaki egy izraeli zászlót tűzött. "Jó, hogy elkezdődött a háború, legalább így vége lesz a terrornak" - mondta egy haifai lakos a BBC tudósítójának.

Haifa eddig nem a rakétaveszélyről, a háborúról volt híres. Ezután sem lesz másképp.

Repesznyomok a közlekedési táblán
Repesznyomok a közlekedési táblán
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.