Egy, vállról indítható rakétával lőtték tálib fegyveresek azt a buszt, amelyen egy holland konvojban húsz magyar katona is utazott - mondta Bocskai István az MTI-nek. A szóvivő szerint nem lehet tudni pontosan, hogy a három szállítójárművet vették-e célba, az viszont bizonyos, hogy a rakéta a konvoj fölött repült el és az úttól több száz méterre csapódott be.

A holland felségjelű katonai járművek az észak-afganisztáni Konduzból tartottak a magyar tartományi újjáépítő csoport leendő székhelyére. A Magyarországról érkezett úgynevezett szemrevételező csapat az ősszel induló magyar missziót készítette elő. Magyarország a hollandoktól veszi át a tartományi rekonstrukció vezetését.

"Az eset arra késztette a vezérkari főnököt, hogy a kialakítandó katonai alakulatnál egy úgynevezett force protection (katonai védelmi) képességet alakítson ki, amely mindig változik az alakulat létszámával" - hangsúlyozta a szóvivő. Bocskai István hozzátette: ennek lényege, hogy felderítést és védelmet biztosítson a munkájukat végző katonáknak és civileknek. Emiatt azonban nincs szükség az eredetileg tervezettnél több pénzre, vagy több egyenruhásra az akcióban - közölte a szóvivő.

Az MTI azon kérdésére, hogy miért csak a támadás után két héttel hozták nyilvánosságra az esetet Bocskai István kijelentette: "ennek egyetlen oka van: természetesen a biztonság. Ennek megfelelően (...) a katonai csoport hazatért biztonságban, és teljesítette a kinti feladatait, és most dolgozták fel azokat a tapasztalatokat, amelyeket kint szereztek. Ennek megfelelően tudtak tájékoztatást adni pontosan arról, hogy mi és hogyan történt".

A szóvivőtől az MTI reagálást kért a Híradó azon információjára, amely szerint az elmúlt hónapokban megháromszorozódott a rakétatámadások száma Észak-Afganisztánban. Bocskai István válasza: a katonai helyzet folyamatosan változik a térségben, és nem lehet egyértelműen megítélni a helyzetet.

Francesc Vendrell, az Európai Unió afganisztáni különmegbízottja szerdán Brüsszelben arra hívta fel a figyelmet, az európaiaknak fel kell készülniük arra, hogy az eddigieknél nagyobb veszteségek érhetik őket Afganisztánban azután, hogy a NATO átveszi az ellenőrzést a közép-ázsiai ország déli tartományai felett. Szerinte az Afganisztánban bő négy és fél éve megdöntött vallási fanatikus tálib rezsim hívei a jelek szerint "puha célpontként" tekintenek a déli területekre most érkező európaiakra, feltételezve róluk, hogy visszavonják csapataikat, amint jelentősebb veszteség éri azokat.

A uniós különmegbízott szavaira reagálva Bocskai István szerdán az MTI-nek hangsúlyozta: az északi területeken a NATO már huzamosabb ideje vezet úgynevezett tartományi újjáépítési csoportokat, és ezek a területek lényegesen biztonságosabbnak számítanak a délieknél. Egy neve elhallgatását kérő külügyi forrás viszont a távirati irodának csütörtökön elmondta: azzal, hogy a déli térség feladatait is a NATO veszi át, fel kell készülni arra, hogy rosszabbodhat a helyzet nemcsak délen, hanem keleten és északon is, tehát azokon a területeken is, ahol majd a magyarok teljesítenek szolgálatot.

A magyar kormány június végén jelentette be, hogy az ország októbertől elvállalta a Baglán tartományt újjáépítő csoport vezetését, s a feladat két évre szól. A korábbi közlések szerint nem lesz több magyar katona Afganisztánban, a jelenleg Kabulban szolgáló mintegy 180 egyenruhás települ majd át az északi, mintegy 900 ezer lakosú tartományba.

Az áttelepülés már idén július végén megkezdődik, októberben lesz a parancsnoki átadás-átvétel, a tényleges tevékenység pedig jövő áprilisban indul majd, a szükséges felkészülés után.

Az afganisztáni újjáépítési csoportok eddigi működéséről és a feladatokról pénteken konferenciát rendeznek Budapesten; a tanácskozáson harminchárom ország és nemzetközi szervezet képviselteti magát, Budapestre érkezik egy afgán delegáció is. Az afganisztáni a NATO legfontosabb missziója, amelyben összesen 37 ország vesz részt.

(MTI)