Gyűlöletbeszéd: a professzor tovább perel
A formális logika elemi szabályait sérti, hogy a bíróságok - a közvetlen érintettség hiányára hivatkozva - sorozatban utasítják el a gyűlöletbeszéd miatt benyújtott kereseteket - állítja Ádám György professzor. A holokausztot túlélt jogász egy a zsidóságot sértő írás miatt a közelmúltban ismét pert vesztett a Fővárosi Bíróságon, és a legutóbbi ítélet ellen a Fővárosi Ítélőtáblához nyújtott be fellebbezést.
A bíróságok eddig több hasonló ügyben hoztak már ítéletet, ezek közül a legnagyobb visszhangot a MIÉP XVI. kerületi szervezetének Ébresztő című lapjában megjelent írás váltotta ki, amelyben ifj. Hegedűs Lóránt a zsidóság kirekesztésére szólított fel. A szerző elleni keresetet a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2003-ban még megalapozottnak találta, és a lelkészt a hátrányos megkülönböztetés tilalmához fűződő személyiségi jogok megsértése miatt elmarasztalta, később azonban rendre más döntések születtek, és a Legfelsőbb Bíróság is arra az álláspontra helyezkedett, hogy egy közösség tagjait általában sértő vagy becsmérlő kijelentés miatt az adott csoport tagjai nem perelhetnek. Egyébként ilyen ítéletet hoztak abban az ügyben is, amikor valaki azért perelt, mert a melegeket beteg embereknek nevezték.
Ádám a fellebbezésében ezúttal új érvekkel állt elő, és most az alperes nem ifj. Hegedűs, hanem Metes György, a lap felelős szerkesztője. Mindenekelőtt azt igyekszik bizonyítani: a formális logika szabályaiból egyértelműen következik, hogy aki megsérti egy közösség méltóságát, az a csoport tagjainak a becsületébe is gázol. Így szerinte az adott közösséghez tartozó személyek bármelyike "perképes", függetlenül attól, hogy az emberi méltóság csorbítására alkalmas kijelentések "címzettjeként" személy szerint azonosítható-e vagy sem. A profeszszor erre hivatkozva állítja, hogy tévednek a bíróságok, amikor a keresetet a közvetlen érintettség hiányára való hivatkozással - vagyis formai okból - utasítják el. A bíró a perképesség hiányát ráadásul ugyanolyan logika mentén vezeti le - hangsúlyozza Ádám -, mint amilyen módon a kereset indításának jogát igyekszik alátámasztani, és amit eddig elutasítottak.
Az ítéletek indoklásában visszatérő elem, hogy - érdemi bizonyítás helyett - a kialakult bírói gyakorlatra hivatkoznak, amit Ádám György zavarosnak, alkalmazását pedig alkotmányellenesnek tartja. Ez szerinte kvázi jogalkotás, amire pedig a bíróságnak nincs felhatalmazása. A gyakorlat ráadásul nem egységes - emlékeztet a korábbi ügyre -, hiszen született már olyan döntés is, amely az uszító írás szerzőjét elmarasztalta. A professzor igen éles hangon bírálja ezt a módszert, aminek következményeként a zsidók elleni gyűlöletre uszítás miatt polgári pert kezdeményező zsidók keresetét a bíróság szinte automatikusan elutasítja.
